Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 47 Külön megítélés alá esnek a vasútépítkezések, melyek ez évek gazdasági életében és később az állami pénzügyek alakulásában nagy szerepet játszottak. A kormánynak még Széchenyitől • leszögezett elveken nyugvó és a hatvanas években ismét kidolgozott határozott programmja volt az ország vasúthálózatának megvonására, a vasútépítkezések pénzügyi problémájának megoldására azonban többféle úton indult.1 Lónyay Menyhért 1867-ben 60 milliós államkölcsönt vett fel, hogy a kormány a magánvállalkozásoktól függetlenül önálló vasútpolitikát követhessen.2 A Magyar Államvasutak első vonalaként megvásárolta a Magyar Éjszaki Vasutat, kiépítette a hatvan-miskolci vonalat.3 Megtartották mindamellett a magánvállalkozások kamatbiztosítással való támogatásának régi rendszerét is és tovább folyt a magyar érdekektől távol álló Osztrák Államvasutak és a Déli Vasút" magyarországi tevékenysége.4 Mindezen vállalkozások, a teljesen állami kézben lévők, államilag támogatottak, pénzügyileg függetlenek, amennyiben Magyarország gyér vasúthálózatát egy-egy kiépített szakasszal gazdagították, kétségtelenül hasznos szolgálatot tettek a magyar közgazdaságnak, az egyébként elérhető eredményt azonban nagy arányban lerontották a közérdek mellett túlnyomóan érvényesülő más szempontok. Főként a kamatbiztosításos vállalkozások okoztak utólag nagy nehézségeket. A biztos jövedelem reménye alakulásukat általános érdeklődés központjává tette — így például az Északkeleti Vasút 50.000 részvényére 1868 nyarán megnyitott aláírás több, mint tízszeres túljegyzést eredményezett —, az építkezés körül elkövetett gondatlanságok és visszaélések azonban később nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar államháztartás egyensúlyának fenntartását célzó minden próbálkozás meddőnek bizonyuljon.5 A hazai és külföldi bankok; az általában idegen fővállalkozók és helyi alvállalkozók egy-egy vasútvonal kiépítésében csak tőkéjük gyors és biztos gyarapodására láttak kínálkozó alkalmat, s azt a legkíméletlenebbül ki is használták. A közönség a kamatbiztosítással létesült vállalkozásokat szintén biztos üzletnek tekintette és szívesen fordult feléjük. Az állami kezelésben folyt építkezések körül nem történt fel-1 Széchenyi javaslata : Újhelyi i. m. 345. és köv. I. — Az OMGE emlékirata u. o. 397. és köv. 1. 2 Képviselőházi Naplók 1865—68. III. 3 Újhelyi i. m. 199. 1. 4 Uo. 145. és 153. 1. 5 Hóman—Szekfű : Magyar történet (Budapest é. n.) 3 V. 480. 1.
