Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
48 JUHÁSZ LAJOS tünőbb hiba, de az Alföldi Vasút, főleg pedig a Magyar Keleti és az Északkeleti Vasút később országszerte tárgyalt sorsa sötét színben tünteti fel a kiegyezés utáni gazdasági élet ezen részletét.1 Az 1867-ben szépen fellendült folyamhajózás a következő években töretlen vonalban fejlődött tovább. A vízi úton történő áruszállítás régi problémáján akart könnyíteni a Trefort Ágost elnöklete alatt megalakult Pesti Tehergőzhajózási és Rakománykölcsönadó Rt.2 Ugyanezt a célt szolgálta volna az 1868 közepe táján tervezett, de megvalósulásig nem jutott Országos Teherszállítási Gőzhajó Társaság. Az elejtett tervet alig fél évvel később ismét felelevenítették az alapítók, Vass Sámuel gróf, Houchard Ferenc, Petényi Ottó, Fischer Kálmán és ez alkalommal a szintén kizárólag teherszállításra berendezkedő Országos Gőzhajó Társaság létre is jött.3 A birodalom két fővárosa közti forgalom lebonyolítására egymásután két vállalat is keletkezett. Az egyik legnagyobb arányú ilyesfajta alapítást, a Magyar Lloydot 1869-ben jegyezte be a pesti váltótörvényszék. Ε megszaporodott hajózási vállalatok tették megokolttá egy gr. Károlyi Ede elnöklete alatt alakult társaságnak a fiumei Stabilimento Tecnico tulajdonában levő újpesti hajógyár átvételére irányuló fáradozásait. A tárgyalások eredményre vezettek és az új vállalat Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Részvénytársaság néven alakult meg.4 Az iparfejlődés, vasúti közlekedés és gőzhajózás nagyarányú kibontakozása fokozott feladatok elé állította a magyar széntermelést. Magyarország nagy bányavállalatai közül a Cs. Kir. Szabadalmazott Magyar Éjszaki Vaspálya Társulat feloszlásával 1868-ban vette kezébe a nógrádi szénmedencének még a Szent István Kőszénbánya Társulat által megkezdett feltárását a 2,400.000 frt-os alaptőkével alakult Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.5 Kőszénbányák vásárlására, művelésére, termékeinek értékesítésére, ezzel kapcsolatos ipartelepek létesítésére alapították Koszmovszky Antal, Sztupa György, Tüköry Sándor, Szabó Pál és érdektársai 1869-ben szintén 2,000.000 frt-os névleges alaptőkével a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-ot.6 1869-ben alapította 1 Újhelyi i. m. 167. és köv. 1. 2 Pesti'tes. 1868 XI./37. 3 Pesti tes. 1868. XI./196. és 312. 4 Pesti tes. 1868 XI./136. 5 Pesti tes. 1868. X1./244. 6 Pesti tes. 1868 XI./318.
