Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

36 JUHÁSZ LAJOS alászállt 144 millióra, s a bankjegyforgalom az 1862-i 426 millióval szemben 351 millióra apadt, 1866 végén 284 millió bankjegy és 224 millió államjegy, összesen tehát 508 millió forintnyi pénzjegy állt a gazdasági élet rendelkezésére. Pénzszűke és háborús viszonyok után 1867-re hirtelen óriási pénzbőség árasztotta el a birodalmat.1 Az 1867—68-as évek pénzbőségében jelentékeny rész jutott a külföldről Magyarországba folyó összegeknek is. Gazdaságunkat külföldi tőke elsősorban gabonakivitelünk révén frissítette fel. A kiegyezés két első éve hosszú időkig el nem ért jó termést hozott ; kialakuló közlekedési hálózatunk első felhasználásával nagy tételekben szállíthattuk feleslegünket külföldre. Ausztriát leszámítva, Németország és Svájc voltak ekkor a magyar búza legfontosabb fogyasztói, az innen történő fizetések nem csekély hatással voltak a magyar pénzpiac alakulására.2

De egyre fokozottabb mértékben kereste fel Magyarországot a külföldi tőke is, igyekezve kedvező elhelyezést nyerni hitelintézetekben, kereskedelmi és ipari vállalatok alapításában. Az előző évek kötöttségéből felszabadult magyar társadalom az új helyzetet gyorsan felismerte ; mozgékonyan, egyre jobban kibontakozó és szélesebb köröket átfogó lendülettel igyekezett a kínálkozó lehetőségeket kihasználni. A meglévő alapok a gazdasági életnek majd minden ágában elégtelennek bizonyultak, számos területen pedig még a legelső kezdeményezés is a jövő feladatai közé tartozott. Bár így a gazdasági tevékenység tág teret találhatott az érvényesülésre, méretei kezdetben, az 1867. évben mégsem öltöttek különösebben nagy arányokat. A vállalkozásokat ekkor még bizonyos józan mérséklet jellemezte. Az új alapítások elsősorban régi terveket valósítottak meg, tényleg meglévő hiányokat töltöttek be, az ország gazdasági szerkezetének helyes ismeretéből eredő elképzelések átgondolt, kellő megalapozottságú megvalósításai voltak. Új vállalkozások mellett ekkor körülbelül még egyforma jelentőséggel bírt a meglévő vállalatok üzemének bővítése, vagy átszervezése. A természetes, erőteljes, friss vállalkozó szellemet kezdetben a könnyű siker még nem mérgezte meg, a bőven 1 Vargha Gy. : A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Budapest 1896) 278. és köv. 1. Pester Lloyd, 1867 jan. 9-iki és köv. számok. 2 R. Kiihne : Die Geschichte des ungarischen Getreidehandels (Magyaróvár 1919) 8. 1. — Bontoux J. : Magyarország és Európa élelmezése (Bécs 1868) 9. és 31. 1.