Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
34 JUHÁSZ LAJOS a fejlődést, sőt a már elért eredményeket is pusztulással fenyegette. Bár intézkedéseit elsősorban politikai indítékok és célok vezették, a gazdasági élet is súlyosan szenvedett káros hatásuk miatt. A társadalomra gyakorolt nehéz nyomás megbénított minden gazdasági tevékenységet. Gyakran azonban nem is közvetve, a társadalom megkötése által erőtlenedett a magyar gazdaság, hanem közvetlenül ellene irányuló rosszindulattal találta szemben magát. A legnagyobb csapást pedig azok a rendelkezések jelentették, melyek Magyarországon a magyar szempontok mellőzésével az összbirodalom, vagy merőben csupán az osztrák tartományok érdekében hozattak. Az abszolutizmus második részében, a hatvanas években, lényegesen enyhült a helyzet minden téren, akkorra azonban az elmúlt évtized már sok erőt, lendületet vont el a magyar gazdasági életből.1 1867 után gazdasági téren addig soha nem tapasztalt fellendülés kezdődött Magyarországon. Ε fellendülés több tényező kedvező találkozásából adódott. Az első és legtermészetesebb összetevő a politikai helyzetben beállt változással van kapcsolatban. Az abszolút rendszer megszűntével eltávozott a magyar gazdaság fölül egy vele kevés közösséget tartó, iránta még kevesebb megértést tanúsító hatalom, s helyét a magyar minisztérium vette át. A kormánnyal szemben a közvélemény talán egy vonatkozásban sem táplált olyan vérmes reményeket, mint épp gazdasági téren. Feltétlen bizalommal voltak iránta, kezdeményezésekben támogatását várták. A miniszterek törekvésében, a kormány gazdasági állásfoglalásában általában nem is csalatkoztak. A magyar minisztérium a társadalom gazdasági természetű tevékenységét teljesen liberálisan ítélte meg. A régi rendszer tilalmai, gáncsai, kisszerű akadékoskodásai megszűntek. A gazdaságnak közjogi szempontból való elbírálásáról szó sem volt többé. Gazdasági téren teljes szabadságot élvezett mindenki, megengedett volt minden, ami nem ütközött kifejezetten fennálló törvényekbe.2 Most kezdte kedvező hatását éreztetni az előző korszak több üdvös intézkedése, melynek hasznos érvényesülését addig más, ellenkező irányú törekvés lerontotta.3 Másrészt azokat az abszolút kormány 1 Berzeviczy A. : Az abszolutizmus kora Magyarországon (Budapest), főleg II. 355. és köv. 1. 2 A liberális állam gazdaságpolitikájára : W. Sombart : Der moderne Kapitalismus (München 1927), III/l. 48. és köv. 1. 3 így például az 1859 dec. 20-iki pátenssel kimondott iparszabadság, melyet a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is megerősített 1867 júl. 27-iki rendeletében.
