Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

Az 1869-i „pénzválság" és a bankkérdés. Az 1867. év nemcsak politikai szempontból jelent fordulópontot Magyarország történetében, hanem új fejlődést nyit az ország gazdasági életében is. A kiegyezéssel megszűnt a magyar gazdasági élet felett a bécsi kormányzat hatásköre, s helyét a független felelős magyar kormány vette át. Az 1867. évi XII. tc. részletesen felsorolta azokat a gazdasági természetű ügyeket, melyekben csak mindkét fél egyetértésével történhetik intézkedés. Ilyen a pénzügy, amennyiben a birodalomnak a pragmatika-szankcióból folyó közös és együttes biztosságát szolgáló s ezért közösnek elismert külügy és hadügy költségeire, valamint az udvartartás szükségletére vonatkozik. Már nem a pragmatika-szakcióból kifolyólag, hanem részben a helyzetnél fogva, politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva, célszerűbben intézhető el közösen, mint elkülönítve a birodalom adósságainak kérdése. A két ország közti számos és fontos kereskedelmi kapcsolat miatt szükségesnek találta a törvény vám-és kereskedelmi szövetség kötését. A közös vámterület elkerülhetetlenné tette az egyöntetű rendelkezést a közvetett adók különböző nemei, mértéke és kezelése felől, az azonos vámkezelést, nemkülönben a pénzrendszer és pénzláb egyenlőségét. Ezen pontosan körülírt közös ügyeken kívül a gazdasági élet egész területén biztosíttatott Magyarország önállósága, jogilag semmi sem kötötte a magyar kormány kezét elhatározásaiban.1 A magyar kormány gazdasági politikája 1867 után magán viselte a modern állam liberális gazdaságpolitikájának minden jegyét, a legélesebb ellentétként hatott tehát a megelőző abszolút kormányzat gazdasági téren mutatkozó magatartásával szemben. Az ötvenes évek abszolutizmusa a magyar gazdasági élet legtöbb ágában megakadályozta 1 A Corpus Iuris Márkus-féle millenniumi emlékkiadásának 1836—68. évi kötetében 333—344. 1. Századok 1939, I—III. 3