Századok – 1939
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A középkori magyar nemzetiségi politika (3 térképvázlattal) - 385
416 mályusz ele mér bírája, kétségtelenül mint annak képviselője s mint aki a körülményeket ismeri. Sőt ha két előkelő, nemes kún közt tört ki viszály, akkor abba még a nádor sem avatkozhatott be, mert a sértett fél nemzetségi bírája volt az illetékes.1 A bírói tisztet bizonyára nem választással töltötték be, hanem mint általában a keleti népek, így a székelyek vagy árpási besenyők is, a nemzetség előkelő tagjai, vagyis a nemzetségben uralkodó s egymással rokon családok sorrend szerint váltakozva nyerték azt el. Egyszóval semmi sem hiányzott, hogy a kún nép teljesen elkerülje az állami akarat beavatkozását és a magyar társadalom vonzását, arisztokráciája pedig politikai érdekeinek képviselőjévé legyen. A fejlődés azonban egy századdal a kúnok beköltözése után más irányt vett. A fordulatot a végleges megtelepülés, az állandó lakóhelyek kialakulása és a földművelésnek nagyobb szerephez jutása idézte elo. Nem minden előkelő kún tudta ekkor átmenteni vagyonát, megtartani régi életszínvonalát s így sokan háttérbe szorultak a szerencsésebbek, az ügyesebben alkalmazkodók mellett. De az örökléssel együtt járó osztozások során is összezsugorodhatott a vagyon s akkor elveszett vele a megkülönböztetett társadalmi helyzet, meg a mód, hogy az illető katonai kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. így történhetett meg, hogy nem mindegyik nemzetségi bírói család maradt meg annak a XIV. századra. A változásnak még szembetűnőbb jele, hogy az 1330-as évektől kezdve többé nem is nemzetségi bírákról hallunk, hanem kapitányokról, akik a kún szállásoknak, telepeknek az élén állottak.2 A kapitányság bírói tisztség volt s éppen úgy, mint a szász gerébség, örökölhető. Még a leányágra is átszállhatott. Miatta viszályok, perek folytak, s osztozkodtak rajta, vagyis a hozzátartozó jövedelmi forrásokon.3 Eszerint a kapitányság az egy-egy szállás, falu feletti bírói hatalmat jelentette, valamint egyéb kedvezményeket, előnyöket, bizonyára nagyobb részt a földekből, a malmot stb. A kötelesség, amely mindezekért az előnyökért meg az adómentességért járt, a katonai szolgálat.4 1 Itt tehát, két nemzetség előkelői közti perről van szó. Mivel pedig csak az előkelő kúnok élvezték a kiváltságot, hogy ily esetben mentesek a nádor bírói hatalmától, következik, hogy közrendű kúnok egymásközti vagy előkelő és közrendű kún viszályaiban, ha azok a magasabb bírói jogkörbe estek, a nádor ítélt. 2 Az átalakulás tisztázása Kring M. szép megfigyelésekben gazdag tanulmányának az érdeme. 3 Gyárfás i. m. III. k., 627., 688. 1. 1 Pl. 1474-ben a jász kapitányok nem fizetnek adót, de katonáskodnak (uo. 681. 1.) : a kún kapitányok adómentesek. (Varga P.: Szeged város története, Szeged 1877, 229. 1.)
