Századok – 1939

Szemle - Landau; Maximilian: Beiträge zum Chazarenproblem. Ism.: Hadrovics László 232

232 szemle réteg életét kiszakítani külön, mintegy a többitől függetlenül vizsgálni és végigvezetni nem lehet, ez csak torzképet adhat, akár az érettségi vizsgák „összefoglaló tételei". Sz. nem szakember, könyve nem tudományos munka, laikus írta laikusoknak. „Munkám segédkezet akar nyújtani a parasztság jelenlegi helyzetének megfigyeléséhez" — mondja előszavában. Tárgya óriási, hiszen Egyiptom parasztjainál kezdi s a mai napig vezeti a parasztság történetét. Az egyes korok gondolatvilágába nem is igyekszik behatolni, nem keresi a fejlődés titkos külső vagy belső rugóit, mindent kívülről ítél meg. Eseményeket és tényeket rögzít (a nagy anyag miatt persze csak vázlatosan), a felületen mozog, szempontja sem nem történeti, sem nem társadalmi. A könyv azonban rengeteg eddig alig hallott dolgot tár elénk, főként a XIX. századi résztől kezdve. Az olvasónak rá kell döbbennie, hogy a magyar történetírásnak mekkora mulasztásai vannak, mennyire nem törődött éppen a századvégi agrármozgalmakkal. Kár, hogy Sz. nem mélyed el jobban ezekben a részekben, s hogy az események pártatlan recitálására szorítkozik, meg sem kísérelve az akkori társadalmi rétegződés és az egyes rétegek gondolkozásának jellemzését. Igaz, hogy így talán szubjektívebbé vált volna, akaratlanul is, de egyszersmind élményszerűbbé. Többet ért volna, ha akár csak a századvégi magyar fejlődést vázolja mélyrehatóan, erről a korról ad keresztmetszetet, hiszen, mint maga mondja előszavában, a magyar parasztság életének megértéséhez az egyiptomi fejlődés ismerete nem szükséges, vagy legalább is nem a legszükségesebb. Fontos lenne azonban, hogy végre a történészek is ráébredjenek kötelességükre és megvessék az egységes magyar népi történetszemlélet alapját. lienda Kálmán. Jangák, Stefan: Praveké sidliska s obsidiánovou industriou na Vycliodnom Slovenska. (Őskori obszidián-telepek Keletszlovenszkón.) Bratislava 1936. Ucená Spolecnost gafariková. 8° XVI, 193 1., 18 térkép, 50 t. — J. 1929 óta a Szlovák Múzeum-Egyesület évkönyveiben hosszú tanulmányt közölt Szlovenszkó őskori településéről. Ez a munkája kisebb területen, Zemplén és Terebes — azóta Magyarországhoz nagyrészt visszakerült — vidékén 1930—1933-ban végzett ásatások eredményeit foglalja magában. Mintegy 30 lelőhelyről nemcsak kőkori, hanem mindenféle más, még a római korból származó leletek (Hadrián császár egy érme a zempléni várban !) is kerültek elő. A telepek vagy dombokon (pl. a „Várhegy'' Terebes mellett) vagy a terraszok szélén, ill. a folyók (így az Ondava) magas partjain terültek el. J. részletesen foglalkozik az egyes obszidián eszközökkel és az obszidián kronológiájának megállapításával, s miután bevezetőül közli két segítőtársának, F. Ulrichnak és J. Skutilnak geológiai és kőzettani cikkeit, maga összefoglalja az eddigi talált obszidián leletek irodalmát. Ezzel az összefoglalással a könyv elhagyja a keletszlovenszkói területet és kiterjeszkedik az obszidián általános vizsgálatára. J. az összes leletek kataszteréhez két térképet is mellékel, mint ahogy általában minden kisebb lelőhelynek térképét is külön megrajzolja. Könyve ebből a szempontból előnyösebb J. Eisner hatalmas összefoglaló munkájánál (ismertetését ld. Századok J938, 106. 1.), melyből a térképek bizony nagyon hiányzanak ! Fügedi Erik. Landau, Maximilian : Beiträge zum Chazarenproblcm. (Schriften d. Ges. z. Förderung d. Wiss. d. Judentums, 43.) Breslau 1938. S. Münz. 8° 46 1. — Mivel a bizánci történeti irodalom éppen a VIII. és IX. században a leghiányosabb, a magyar őstörténet kutatóinak