Századok – 1939

Szemle - Cráciun; Joachim: Bibliographie da la Transylvanie roumaine 1916–1936. Ism.: Elekes Lajos 230

230 története irodalom Kossuth válaszát olvasva (szeptember 7.) már maga is kételkedik magában ; az említett fiatalságfelidézésre jellemzően most egyszerre fakul meg régi és új lelkesedése ; jó volt-e vájjon — kérdi — a Hitellel és a Kelet Népével fellépnie ? Gyakorlati politikai lépései az időszak keretében nem mondhatók szerencséseknek. Nemcsak a gyanakvó közvélemény szemében, hanem a valóságban is egyre jobban sodródik egy arisztokratikus cabale felé, alapjában tervszerűtlenül, inkább pillanatnyi benyomásoknak és fokozódó elszigeteltségének engedve. Károlyi Györgyöt, Wenckheim Bélát, Dessewffv Emilt, Andrássy Józsefet, Batthyány Lajost szemeli ki szövetségeseiül, velük szemben Kossuthot, Deákot, Pulszkyt stb. összetartó polgároknak tekinti, akik a napló reflexióiból kitetszően lassankint csakugyan a polgári önérzet nevében találnak egymásra és távolodnak el a gróftól. Ha legalább a szövetségeseiben megbízhatna ! De Batthyány egyre több keserű órát szerez néki állhatatlanságával, a népszerű ügyhöz csatlakozással, a többiek pedig túlságosan passzívak, a küzdelemre alkalmatlanok, vagy ellenszenvesek a köz előtt. Széchenyi maga az ellenfelet saját fegyvereivel, a publicisztikában akarja megverni, derekasan ki is veszi részét a harcból, de naplójában újra és újra helyet ad a felbukkanó véleményeknek, hogy nimbuszát veszélyezteti az arénába leszállással, aggodalmának, hogy felfelé, Metternichnek sem tetszik cikkírói működése. Megint egyedül van — érzi — mint annyiszor, és meddő minden fáradozása. Csüggedése annál indokoltabb, mert a feljegyzésekből úgv látszik, maga sincs teljesen tisztában a céljaival. Inkább azt tudja, mit nem akar, mitől fél, mint hogy mit akarjon, mit reméljen. „Egyetlen pártnak sem kellek . . . Batthyány aposztatát lát bennem . . . Metternich megrémült konvertitát." A legsúlyosabb, hogy ő is kissé igazat ad mindegyiküknek. A fiatalos határozottság a terveiből is kiveszett. Bizonyos mértékig a negatívumban lesz naggyá ; ezeknek az éveknek legsikerültebb emlékei a polémiái. Halász (labor. Szemle. Cräciuii. Joachim: KiblioKrapliie de la Transylvanie roumaine 1916—1936. Revue de Transylvanie III. no. 4. Cluj 1937. 8o 366 1.— Célkitűzése csak látszólag tudományos és erdélyi ; valójában igen átlátszó politikai tendenciák lappanganak mögötte. Az erdélyiségnek a román testbe való beletartozását akarja minél szembeszököbbé tenni, s ez okból meglehetős könnyedséggel teszi túl magát elemien kötelező szabályokon. Hirlapcikkeket tudományos müvekkel kever össze, anyagát merőben önkényesen válogatja ki. Nem elégíti ki az erdélyi bibliográfia régóta sürgető hiányérzetét, mégis jelentős hasznára válhat annak, akit a román-erdélyi tudományos mozgalmak érdekelnek. Elekes Lajos.