Századok – 1939

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Történelem és szociológia - 1

TÖRTÉNELEM ÉS SZOCIOLÓGIA 11 fejlődésben. Az egyéni cselekvésnek mindig hosszú, tömeges aprómunka alá kell kerülnie, míg olyan formát vehet fel, ami objektív eszközként segítheti a társadalom szerveződését. De a német szociológia, s maga Vierkandt sem folytatta ezen túl a vizsgálatot, a konkrét történésnek anyagán, s mégis általános szabályok megismerésére törekedve. Általában véve az ember szociális lelkületének meg- 7 ismerésében keresi a német szociológia a társadalmosodás magyarázatát. A lelki magatartások ember s ember, és ember és kollektivitás között mintegy önmaguk által alakítanának ki szociális közösségeket. A szociológiai szemlélet inkább csakj annyiban érvényesül, hogy a lelki erők között, gondosanfínoman kielemezve, csak a tisztán szociális ösztönöket veszik társadalomalakítónak. F. Tönme-s

(Gemeinschaft und Gesellschaft, 7. kiad. 1926) így állította fel csaknem általánosan elismert alapfogalmait a „Gemeinschaft"-ról és a ,,Gesellschaft"-ról ; az elsőben tisztán s intenzíven érvényesül az ember teljes szociális ösztöne, a másikban ehelyett csupán érdekek s célok kötik egymáshoz az egyéneket. Az elsőben a „Wesenswille" uralkodik : ember s ember önmagáért a társulásért társul ; a másikban a „Kürwille" a döntő : az emberek egymást csak eszköznek nézik az érdekek szolgálatában. „Kürwille" : tenni valamit, spontán tudatossággal. „Wesenswille" : alkotni, teremteni valamit, ami által az ember a közösségben magasabbrendűvé válhat, mint csupán az egyéni vágyak követése által. Itt teremtődik tehát a struktúra, az a valami, ami új az örökké azonos életerők szabad működésével szemben. De Tönnies kevés figyelmet szentel magának a struktúrának. Megkülönbözteti ugyan a közösségeket a társulás konkrét módszerei szerint, de épp e konkrét módszerek jelentőségét nem vizsgálja önmagukban. „Természetes viszony": család, rokonság ; „összességek", a nyelv, életforma, vallás, szokás stb. közössége alapján ; „testületiségek", azaz már szilárd szerkezetbe foglalt képletek. Mindegyikben lehet vagy a „Gemeinschaft", vagy a „Gesellschaft" lelkiállapota az uralkodó. Azonkívül érvényesülhet egyenlőségen vagy uralmon alapuló viszony is mindkét típusban (genossenschaftlich— herrschaftlich). És így tovább, finom disztinkciókkal a ' légiesen megtisztított szociális lelkiállapot sokféle fajtája, mindegyik lelkiállapot közösségé teszi a benne résztvevő egyéneket. Ügy, hogy ugyanazon egyén sokféle „társadalomalakuláshoz" tartozhat, aszerint, hogy, változóan, milyen lelki beigazodásban jelentkezik résztvevőként. t