Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a jegyzékének helységei 183 6. Sengeu. Chaloupecky (243. 1.) tévesen Szentgyörggyel veti össze. Azzal a helységgel azonos, amelyet a későbbi források Zengeu és Sengeu alakbari Űj-Bars és Mohi határában emlegetnek (1240 : Zengeu ÁÜO. VII. 104. 1. ; 1275 : Zengev, Zengeu Mon. Str. I. 54—55. 1. 1339 : Sengeu Anj. Okmt. IV. 32.1. ; 1341 : Zengeu Anj. Okmt. IV. 69. 1.; v. ö. Knauz : A Garam melletti Szent Benedeki apátság, 207. 1.). Ma a Zsengő szőllőhegy őrzi nevét Üjbars és Mohi között (Pesty Frigyes kéziratos helységnévtára, Bars m. Üjbars és Mohi alatt). -— Nyilván magyar eredetű név. Hogy a zsenge, vagy a zengő szóval függ-e össze, az egyelőre bizonytalan. 7. Fius, ma Füss, Bars m. (Chaloupecky, 243. 1.). Már 1075-ben is előfordul fius alakban (Mon. Str. I. 55. 1.). — A magyar fű származéka. Jelentése tehát ,füves'. 8. Saulscekei. Olvasása, lokalizálása bizonytalan. Gombocz Zoltán (Magyar tört. nyelvtan. Hangtan II.) Saul-székének olvassa, ezt azonban csak akkor fogadhatjuk el, ha a környéken ilyen nevű helyet igazolhatunk. A barsmegyei Csekére sem igen gondolhatunk, mert oklevelünk az sc betűkkel, úgy látszik, csak sz-et és s-et jelöl, de cs-t nem. — Eredete ismeretlen. 9. Scentusa. Nyilván a mai Szenese ~ tótul Senea {Chaloupecky, 243. 1.). A helységet a későbbi forrásokban Zenche (1277 : Mon. Str. II. 73. 1.) alakban írják. Előfordul a XIV. századi tized jegyzékben (1332—37 : Senche Mon. Vat. I. 187. 1.) a nyitrai főesperesség plébániái között. A XVI. századi tizedjegyzékek azonban újból barsmegyei helységekkel együtt sorolják elő. — A magyar Szentüsa személynév az alapja, amely a szent szóból való. A Szentüsa > Szencsa > Szenese fejlődés teljesen szabályos. 10. Beleg, ma Beleg ~ tót Belek, Bars m. Már 1075-ben említik Bilegi alakban (Mon. Str. I. 55. 1.). — Eredete nem világos. Legvalószínűbb, hogy a bélyeg szóval függ össze, amely — mint török jövevényszó— a szláv nyelvekben is megvan. IV. Honti főesperesség. „In parochia chunt ubi fonsol decimat. IIIT-or. meliores sunt hee. Nek. plast. kemence. Badin. Mediocres. Tur. Scebechleb. Gyrki. Inferiores sunt. Neuelen, prilscan. scobuc." 1. Nek, ma Alsó- és Felső-Nyék, Hont m. (Chaloupecky, 245. 1.). A középkorban volt még egy Egyházas-Nvék, vagy más néven Kosztonca is (< tót Kostolnica, azaz .templomos'). 1232-ben a zólyomi vár szolgálatára rendelték (Mon. Str. I. 286. 1.) — A magyar Nyék törzsnévből való.