Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

184 kniezs a istván 2. Plast, ma Palást ~ tótul Plast'ovce, Hont m. (Chaloupecky, 245. 1.). 1232-ben Nyékkel, Kemencével és Bágyonnai együtt ez is a zólyomi várhoz került (Palaskt Mon. Str. I. 286. 1.).—Plast' ~Palást személynévből alakult. 3. Kemence, ma Kemence, Hont m., az Ipoly balpartján (Chaloupecky, 245. 1.). Később Kemence (1230 : ÁÚÓ. VI. 489. 1.) és Kemencha (1232 : Mon. Str. 286. 1.) stb. alakban találjuk. — Kétségtelen, hogy végeredményben a szláv kamenica név rejlik benne. Mivel azonban a magyarban is van egy kemence közszó (amely ugyancsak a kamenicaból való), nem lehet eldönteni, vájjon a helynév szláv, vagy magyar névadáson alapul-e. 4. Badin, ma Bágyon ~ tótul Badín, Hont m. (Chaloupecky, 245. L). 1135-ben a bozóki apátság kapta meg (1135— 1262 : Badin Fejér : Cod. Dipl. VII/δ".' 99. 1.). 1232-ben Badun alakban fordul elő (Mon. Str. I. 286. 1.). — Valószínűleg egy Bada személynévből szláv -in képzővel képzett név. 5. Tur, ma Túr ~ Túrovce, Hont m. (Chaloupecky, 245. 1.). Később Tari alakban is találjuk (1291 : Petri de Túri Mon. Str. II. 301. 1.). — A Túr név eredetére nézve a vélemények eltérők. Melich (Honf. Mg. 220. 1.) szerint nem szláv eredetű. Tagadhatatlan azonban, hogy szláv nyelvterületen számtalan helynév van, amely a szláv tun> jtaurus' szóból van alkotva (Miklosich : Die Bildung der slav. Personen- und Orstnanien, 332.1.). A Túr név szláv eredete ellen azonban azt lehet felhozni, hogy a szláv nyelvekben valamilyen képző nélkül sem közszó, sem személynév nem szokott helynévként szolgálni. Ezzel szemben van a szláv nyelvekben egy képző, amelyet lappangó képző' nek is nevezhetünk, mert sok esetben magukban a szláv nyelvekben is lekopott. Ez a -jh (nőnemben -ja, semlegesnemben -je) birtokosképző. Egy szláv Turjh alakot a magyarság minden bizonnyal Tur alakban vett volna át, annál is inkább, mert a szóvégi lágyít ás sok nyelvben, így a tótban is eltűnt. A mi helynevünk esetében azonban a tót Túr-ovce alapján inkább személynévi eredetre gondolhatunk. 6. Scebechleb, ma Szebelléb ~ tót Sebechleby, Hont m. (Chaloupecky, 245. 1.; Melich : Honf. Mg. 371. 1.)'. Későbbről igen sok adattal rendelkezünk róla (1222 : Zebehleb Mon. Str. I. 238.1. stb.). — A szláv Sebechlèb személynévből alakult (ν. ö. Melich : Honf. Mg. 371.1.). 7. Oyrki. Területünkön két helység is van, amelyet nevünkkel azonosíthatunk: 1. Györki ~ D'urkovce és 2. Gverk ~ Hrkovce. Chaloupecky (245. 1.) Györkire gondol,