Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

182 kniezs a istván Kendi, Kengyi nevű falu, amelyet tehát nagy valószínűséggel a mi helységünkkel azonosíthatunk. (1423—24: Kendi Csánki, Klebelsberg-Emlékköny, 287. 1. ; 1500 : Kengyi u. o. 288. 1.: 1468 : Kenghy Botka : Bars várm. mon. 99. 1.) Mint Hrussó várához tartozó falu nyilván valahol az Aranyosmaróttói északra elterülő vidéken fekhetett. — A magyar Kend, Kende név származéka. 2. Scelemsam. Chaloupecky (243. 1.) és Bartek (Sborník literárného odboru Spolku Sv. Vojtecha III. 52. 1.) a barsmegyei Szelezsény ~ tótul Slazany helvséget értik alatta. Később Zelesen (1209/XVII. sz. : AÜO/VL 340 1.) alakban fordul elő. — Az 1156. évi Scelemsam és a mai tőt Slazany alakpár arra vall, hogy itt egy eredeti Slezany névvel van dolgunk, amelyben tehát az í után egy orrhangú e állt. Az ó-magyar név em-je még visszatükrözi ezt az orrhangú magánhangzót, ami azt jelenti, hogy a magyarság a nevet még a nazális eltűnése előtt, azaz a X. században vette át. (Erre vonatkozólag Id. Kniezsa, Szent István-Emlékkönyv II. 372— 373. 1.) Ugyanilyen nevek még : Szelezsány ~ oláh Sälägeni, Arad m. ; Siezen patak Morovic mellett, Szeréin m. Mindezek végeredményben teljesen azonosaknak látszanak Szilézia nevével (lengyel Slgsk, szláv Slqzhsk'b\ Slezane ,sziléziaiak'), amelyet általában a germán Silingoi törzs nevéből származhatnak, Rudnicki azonban (Slavia Occidentalis VIII. 534—36. 1.) a név szláv eredete mellett foglal állást. A mi nevünk is Rudnicki nézetét támogatja, mert a Zoboralján a X. században sziléziai telepesek jelenlétét aligha tehetjük fel. 3. Qualiz. ma Kalász, Nyitra megye. Chaloupecky szerint (243. 1.) Valkóc volna, ami azonban teljesen elfogadhatatlan ötlet. Később Kaluz alakban fordul elő (1232 : Mon. Str. I. 286. 1., 1274 : Haz. Okmt. VIII. 162.—65. 1.). A XVI. századi tizedjegyzékben már Nyitra megyében szerepel. — A káliz népnév rejlik benne (v. ö. Kniezsa, Szent István-Emlékkönyv II. 440.1.). 4. Belad, ma Bélád, tótul Beladice, Nyitra m. (Chaloupecky, 243. 1. ; Fügedi, 284. 1.). A XVI. századi tizedjegyzékek már a nyitrai községek között sorolják elő. — A magyar Bélád személynévből alakult. 5. Eng. Valószínűleg a mai Ény ~ tótul Ina, Bars m. (Chaloupecky, 243. 1.). Szokatlan az ng az ny hang helyén. Az ny hangot így sohasem jelölték. A helységet egyébként 1332—37-ben Hem, alakban említi a pápai tizedszedő lajstrom (Mon. Vat. I. 190. 1.). — Eredete ismeretlen. Talán személynév rejlik benne.