Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

178 kniezs a istván volt kettő is Veszprém megyében, az egyik ma Imár (Csánki, ITT. 235. 1.). Az Ilmer > IrmeJy > Ürmin(c) fejlődéssel teljesen szonos a Dés és Kozárvár határában folyó Ürmös patak nevének a fejlődése : 1261-ben Ilmod (ÁŰO. VITI. 10. 1.), 1563-ban Irmespataka (Szolnok-Doboka vm. mon. III. 216. 1.) ; 1700-ban Irmocjypatak (u. o. 217. 1.), ma Ürmös (υ. ο. IV. 439. 1.). — Eredete ennek is ismeretlen. 2. Alexu, ma Elecske ~ tótul Alaksince, Nyitra m. V. ö. Chaloupecky (231. 1.). — Az Alexius latin személynévből való. A magyar és a tót név egyidejű helynévadáson alapul. 3. Ripin, ma Répény ~ tótul Ripnany (Chaloupecky, 231. 1. és Fügedi, 287. 1.). Később Repen alakban fordul elő (1246/1274: ÁÚO. VII. 208. 1.). A XVI. században is az esztergomi káptalannak fizeti a dézsmát. — Nyilvánvalóan szláv eredetű (v. ö. a lengyel Rypin, szerb Riplje, Ripna stb. helynevekkel). 4. Seka. Az oklevél magyar szórványainak hangjelölése alapján lehet olvasni /SeM-nak, de Cseká-nak is (v. ö. Sulad = Család, Sunadiensis = Csanádi). A megyében van két hely amellyel helységünket azonosíthatjuk. Az egyik a megye déli részén (Tardoskedd mellett) levő Csike major (1264 : Cheke, Chelca Mon. Str. I. 516. 1.), ez azonban nem jöhet szóba, mert már egy másik dézsmaszedő körzet területén fekszik. Ezért csak a Nyitra jobbpartján fekvő Csekej ~ tótul Cakajovce helységre gondolhatunk. Teljesen téves Chaloupecky nézete (231. 1.), aki szerint a mi nevünk Tót-Sókra, vagv pdig Salgóra vonatkoznék. Később Cheka (1251 : Mon. Str. í., 387. 1.) és Chokoy (1259 : ÁÚO. VII. 515—16 1.) alakban szerepel. — Nyilván személynévi eredetű. A magyar és a tót név párhuzamos névadáson alapul. 5. Suran. Az eddig elmondottak után világos, hogy ez nem a Nyitrától délre fekvő Nagysurányra, mint Chaloupecky (231. 1.) gondolja, hanem a Radosna völgyében levő Suránka ~ tótul Suranky helységre vonatkozik. A XVI. században ennek a Suránnak a dézsmája is az esztergomi káptalané. Fügedi Surányra 1264-ből, Suránkára pedig 1296-ból idézi az első adatot (i. m. 308. 1.). — Eredete nem világos. Az országban számos hasonló nevű helység található. A név eredete behatóbb vizsgálatra szorul. 6. Otroc, ma Átrak ~ tótul Otrokovce (v. ö. Chaloupecky 231. 1. és Fügedi 287. 1.) — Szláv eredetű személynévből (szláv otrok 'rabszolga') párhuzamos névadáson alapuló helynév.