Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsmajegyzékének helységei 179 7. Vascard, ma Alsó-, Felső Vásárd ~ Dőlné-, Horné Vasardice (Chaloupecky, 231.1. és Fügedi, 287.1.). — A magyar Vásárd személynévből alakult . 8. Scuna. Ismeretlen. A név helyes olvasását sem ismerjük. Lehet ugyanis Szuna, Suna, Szunya, Sunya. 9. Poscolou. Már Chaloupecky (231. 1.) a Radosnavölgyi Pacolaj ~ tótul Obsolovce helységgel azonosította. Később Pozoley alakban írják (1330 : Anj. Ókmt,. II. 506. 1.) — Eredete ismeretlen. Feltűnő a tót Obsolovce alak a magyar Pacolaj-jal szemben. Ezen a környéken van még egy ilyen alakpár : magyar Bodok ~ tótul Obdokovce (tapolcsányi járás), de magyar Bodok ~ tót Bodok (nyitrai járás). Ezek a magánhangzóval kezdődő nevek arra látszanak mutatni, hogy a tót alakok uo Psolovciach, vo Bdokovciach alakokon keresztül keletkeztek, alanyesetük tehát Psolovce. Bdokovce lehetett. A nevek eredete azonban így is homályos. 10. Kortouc, ma Krtóc ~ tótul Krtovce. (Chaloupecky, 231. 1.) — Szláv Krtovci, amely a krt ,vakondok' személynévből alakult. D. „Vbi diua decimat. ITII-or. meliores sunt hee . Vasar . tuman . kurt . bosman . Mediocres sunt . Tulmacic . Vldruc . Cipur. Inferiores sunt, bab . boloslai . brodrinc . pta. A nevek közül világosak : Kurt = Nemes- és Puszta-Kürt, Tulmacic — Tolmács, Cijpur — Csápor, Bab — Báb és Pta = Pata. Valamennyi Nyitra megye délnyugati részén, a Vág és a Nyitra folyó között fekszik. A negyedik dézsmaszedő körzet tehát a harmadiktól délre és a másodiktól nyugatra terült el. 1. Vasar. Mivel Vásárd már az előző körzetben szerepelt, ez nem lehet vele azonos, mint Chaloupecky (231. 1.) és Tagányi gondolja. A fentiek alapján csak a megye déli részén kereshetjük. Itt meg is találjuk Komjáti és Izdege között a Nyitra jobb partján Vásárfalu néven (1274 : Fejér : Cod. Dipl. V/2. 219—21. 1. ν. ö. Smilauer, i. m. 107. 1.). Később, úgy látszik, eltűnt. Hogy a XII—XIII. században jelentékeny falu volt, bizonyítja a neve, amely vásártartásra mutat. 2. Tuman. Chaloupecky (231. 1.) szerint Tarány, ez azonban 1269-ben még Teryan alakban fordul elő (AÚO. III. 200. 1.), tehát a magyar Tarján törzsnévből származik [ez bizonyítja, hogy legalább a XT. században keletkezett és nem a XII.-ben, mint Fügedi (299. 1.) felteszi]. Mint már Tagányi észrevette, Tuman a mai Románfalva területén feküdt : 1261-ben terra Thaman (Apponyi okit. I. 4, 9. 1.). A XVI. századi tizedjegyzékekben még szerepel Thoman, Thomanfalva alakban (Eszt. kápt. Ivt. Lad. 50. I. 78. 1. stb.). 12*