Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékéllek helységei. Martirius esztergomi érsek 1156-ban a király jóváhagyásával hetven nyitra-, esztergom-, bars- és hontmegyei község tizedét az esztergomi Szent Szűz oltárának officiumait végző kanonokjai számára engedte át, hogy őket a mindennapi vacsora gondjaitól mentesítse.1 Ez az oklevél egyike legfontosabb forrásainknak az illető területek kora-árpádkori településtörténetére vonatkozólag. Nemcsak azért, mert ez a jegyzék területünk nagy részét illetőleg az első forrásunk, hanem főkép azért, mert ez egyúttal váratlanul éles fényt derít a vidék előrehaladott egyházi szervezetére és ezzel együtt a település sűrűségére is. A elsorolt falvak (az oklevél szavai szerint villae) alatt ugyanis voltaképen plébániákat kell értenünk, mert hiszen a tizedet mindig a plébániák útján gyűjtötték össze és a későbbi tizedjegyzékek is mindig csupán a plébániákat említik. Hetven plébánia pedig ekkora területen olyan sűrű lakosságra és olyan gazdasági jólétre mutat, amilyenre egyéb, még későbbi adatok alapján sem merhetnénk következtetni. Pedig ebben a jegyzékben valószínűleg nem is a terület valamennyi plébániája van felsorolva, hiszen itt csak azok szerepelnek, amelyeknek tizedéről az esztergomi érsek a kanonokok javára lemondott. Bármennyire is fontos ez az oklevél a vidék településtörténetének szempontjából, mindezideig nem részesült kellő figyelemben. Ha az eddigi kutatók észre is vették és igyekeztek is adatait felhasználni, rendszeresen nem aknázták ki. Oklevelünket tudtommal eddig három kutató is használta.2 1 Az esztergomi káptalan levéltárában őrzött eredeti példányról (Lad. 67. Fase. 1. Nr. 1) kiadta Knauz: Monumenta eccl. Strigoniensis, I. 107—108. 1. Az eredetivel való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kiadásba számos hiba csúszott be, azért a helységek tárgyalásának alapjául mindig az eredetiben szereplő névalak szolgált. 2 Tagányi Károly a nyitramegyei helységnevek eredetéről írt cikksorozatában (Nyitramegyei Közlöny 1887—88); Václav Chaloupecky : Stare Slovensko (Bratislava—Praha 1923) ; Fügedi Erich : Nyitramegye betelepülése. Századok 1938, 273—319, 488—509. 1. (Külön is : Település- és népiségtörténeti értekezések, 1. kötet. Az alábbi idézetek mind a „Századok" lapszámaira vonatkoznak.)