Századok – 1939
Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167
168 KNIEZSA ISTVÁN Ők azonban csak azokat az adatait vették figyelembe, melyek könnyen azonosíthatók, vagy könnyen azonosíthat óknak látszanak, míg a többieket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Bár a mód, ahogyan az oklevél helyneveit felhasználják, meglehetősen önkényes és csupán a nevek összecsengésén alapul, tagadhatatlan, hogy megállapításaik számos esetben helyeseknek bizonyulnak, vagy legalább is figyelemreméltó ötleteket szolgáltatnak. Azért eredményeiket mindig gondosan mérlegeltem és a lehetőséghez képest fel is használtam. Hogy ezt a nagyértékű és a maga nemében páratlan jelentőségű forrást kellőképen kiaknázhassuk, a benne említett helyneveket az oklevél módszeres vizsgálatával kell megfejtenünk. Meg kel! vizsgálnunk, van-e valami rendszer a helységek felsorolásában, vagy pedig a helységek minden rendszer nélkül, össze-vissza következnek jegyzékünkben. Ha ugyanis az derülne ki, hogy a helységek felsorolása minden rendszer nélkül történt, eleve le kellene mondanunk arról, hogy az oklevél adatait megnyugtató módon azonosíthassuk. Legalább is addig, amíg elő nem kerül egy más, ezzel rokontartalmú forrás, amely esetleg módot ad biztosabb alapon álló megállapításokra. Szerencsére azonban helyzetünk távolról sem ilyen reménytelen. A helységek ugyanis főesperességek (az oklevél szavai szerint : parochiák) szerint vannak felsorolva. A főesperességek szerint való csoportosítás máris bizonyos határt szab a találgatások lehetőségének, még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a főesperességek határai azóta bizonyos módosulásokat is szenvedhettek. Az esztergomi, barsi és honti főesperességből felsorolt tíz-tíz falu azonosítása tehát bizonyos fokig meg van könnyítve, annál is inkább, mert a három terület aránylag nagyon kicsi. Sokkal nehezebb a kérdés a nagyon nagykiterjedésű nyitrai főesperességnél, ahol különben is nem tíz, hanem negyven falu szerepel. Azonban éppen itt még könnyebb a helyzetünk, mint a többi három főesperesség esetében, mert itt az egyes községek négyT csoportban, dézsmaszeclő kerületek szerint sorakoznak egymás után. Mivel pedig a dézsmaszedő kerületek (később latin nevükön cutellusok, magyar nevükön kés-ek) mindig bizonyos zárt területi egységet alkotnak, eleve valószínű, hogy a mi tíz-tíz falunk sem teljes összevisszaságban szétszórtan, hanem szoros földrajzi egységet alkotó területen keresendő. Ha tehát az egyes csoportokból sikerül néhány helynevet kétségtelenül lokalizálnunk, a többi' kevésbbé világosan azonosítható, vagy teljesen ismeretlen helynév után is ezen, a biztos helynevek által meghatározott
