Századok – 1939

Szemle - Rédei József: Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Ism.: Varga Endre 123

SZEMLE 123 béke szükségét hangoztatták. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a hazai reformátusok defenzív helyzete is hozzájárulhatott ehhez a túlzott óvatossághoz. Mint Szoboszlai Pap István mondotta, a vallási kérdés tárgyalásának szemszögéből tekintve az 1790-i országgyűlést : ,, . . . a vallásunk szabadságának mindennél drágábbnak kell lenni, ezért magunkat minden dolgainkban olyan szelídséggel kell viselni, hogy reánk sehol senkitől semmi panasz ne lehessen". . . ,,A mi princípiumunk békességnek princípiuma." így magasztalhatta Budai Ézsaiás I. Ferencet, míg mások V. Ferdinándot. Ehhez a konzervatív lelkiséghez alkalmazkodott a törvényekről alkotott felfogás, s mindenben megegyezett a rendi koncepció törvény fogalmával. A törvények változtatásától való óvakodásra tanítják hallgatóikat a debreceni professzorok, ezt hirdetik a lelkipásztorok is. Ugy érvelnek, hogy a törvény tartóssága a jóságáról szolgáltat tanúbizonyságot, nem lehet az rossz, ami eddig jó volt, így lesznek az ősi alkotmány hívei és védői, kik az 1790—91. országgyűlésen „régi napjaink megújítására" vágyakoznak. De a 40-es évektől kezdve az ifjabb lelkészek igehirdetése erősen demokratikus irányba fordul. Az igehirdetés szociális tartalommal telik meg s a jobbágyokért is szót emelnék. A lelkészek indításokat is nyertek attól a közösségtől, melynek lelki vezetői. Debrecen város is hatással volt lelkipásztoraira. A polgárosult város e világi munkából folyó sok-sok kérdésre kívánt feleletet a polgári életszemlélet és életstílus jegyében. Ezt prédikátorai meg is adták. A földi javakkal való élés Isten szándéka szerint való, a világi jók Istennek áldásai. A munkát etikai szempontok szerint értékelik. A polgári munka becsületét hirdetik azokkal szemben, „kik ősi okleveleik szekrényein ülve, képzelt nagyságuk büszke álmaiban" ringatóznak. A kereskedelmet megbecsülik, mivel „csak általa állhat fenn a társaság". A munka mellett a takarékosság erényeit, általában a polgári erények dicséretét emelik ki, mert már ők is magukévá tették a polgári életfelfogást. Amikor ezzel igyekeznek összhangba hozni a Szentírás ellenkező tételeit, szociális kérdésekben a legteljesebb kompromisszumra kényszerülnek, mert a fennálló viszonyokat az általuk vallott abszolút természetjoggal másként nem tudják összebékíteni. — Ennyiben foglalhatjuk össze V. értékes tanulmányának főbb eredményeit. Legfőbb forrását a debreceni lelkipásztorok egyházi beszédei alkották, melyekből érdekesebbnél érdekesebb részleteket közöl nemcsak jegyzeteiben, hanem a szövegben is. Ungár László. Rédei József : Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Budapest, 1938. Századunk. 8° 107 1. Az ellenzék elnémítására az 1830-as években megindított hűtlenségi perek eddigi irodalma többé-kevésbbé tisztázta már Lovassy László ügyének politikai hátterét, a bécsi kormánykörök és a magyar hatóságok szerepét, illetőleg magának a pernek lefolyását, Lovassy további sorsát — spielbergi raboskodását — azonban csak röviden érintette s itt is inkább találgatásokkal elégedett meg. R. a kérdésnek főleg ezzel a még kellően fel nem derített részével foglalkozik éspedig olyan forrásanyag alapján, mely, noha már Wertheimer felhívta rá a figyelmet, mindezideig kiaknázatlan maradt. A morvaországi tartományi kormányzóság levéltárának felhasználásával — hol mind a Lovassyra vonatkozó felsőbb utasításokat, mind a brünni rendőrigazgatóságnak (a spielbergi fegyintézet felügyeleti hatóságának) a tárgyban felterjesztett jelentéseit sikerült megtalálnia -— R. nagyon eleven, valószerű vonásokkal rajzolja meg a szerencsét-