Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

(»00 VARGA ZOLTÁN [56] A humanitárius liberalizmus gondolatrendszere, láttuk, a nevelés kérdésével foglalkozó Poroszországban látta az eszményi államot. A természetjogi liberalizmus Amerikában és Franciaországban látja eszményét. Stáncsics Mihály egyik szépirodalmi művének hősével, ki Amerika partjaira lép, megcsókoltatja ennek földjét.1

Amerika virágzásának és haladásának okát a szabadság csodatevő hatalmának hívői éppen ebben az „igen egyszerű eszköz"-ben, a polgári szabadságban látják : „hol a törvények mindennek egyforma jusst adnak, a természet szent törvényeinek jussát adják ; hol az igazgatás a társasági élet elvein alapul s semmi mysteriumra nincs szüksége ; hol minden ember szabadon gondolhat és szólhat s Istenét elméje, meggyőződése s lelkiismerete sugallati szerint szabadon tisztelheti és hol születés és gazdaságnak semmi juss nem adatik a törvények előtt a szegények felett, oda igenis sietve siet az ember, s akár mely előítéleteik s eltaszító érdekeik voltak azelőtt, ott az egyformaság jussai szíves egységbe csatolják őket." Emez „egyszerű eszköz" hatására szaporodik szemlátomást Amerika népessége s ennek az eszköznek írásos lerögzítése a függetlenségi nyilatkozat. Közte és az európai szabadságlevelek és diplomák között lényeges különbségek vannak. Az utóbbiak az egyes nemzetek múltjában gyökereznek, a királyok engedménylevelei ezek, melyek visszaszármaztatnak egyes, eddig a fejedelmek gyakorolta jogokat, míg a jogok - többi részét maga az uralkodó tartja meg önmagának. Vagy pedig a két fél, uralkodó és nemzet között kötött, „simogatott, mesterkélt kitételekkel" szövegezett egyezmények ezek. A függetlenségi nyilatkozat az amerikaiakat „a világkezdetére" viszi vissza, azon pontra, hol „minden igazgatóság kezdődik". Minden hatalmat a nép tulajdonának tart s a kormány jogait attól származtatja.2 Amerika mellett Franciaország is így tűnik fel, mint „amelynek törvényhozása tisztán minden feudális vegyülettől, típusa a polgári haladás eszméinek, törvényes formulázása az újabb polgáriasodásnak".3 1 Stáncsics Mihál : Rényképek, II. 95—96. 1. 2 Bölöni Farkas Sándor : Utazás Észak-Amerikában, 98. J. 3 Szalai László : Publicistái dolgozatok, II. (Pest 1847) 678. 1. Pesti Hírlap 1845 július 18. „A francia polgári törvény egy századdal áll előtte a históriai vegyülókekre oltott egyéb ilynemű vegyülékeknek, s aki tudja, hogy a polgári törvény egyes részeitől, azoktól p. o., melyek a birtokjogokat szabályozzák, vajmi sok, magának az alkotmánynak demokratiai, vagy arisztokratiai természete függ, az, ha nem tagadja is, hogy a nemzet közjogának még egy sor parlament izzás-tüzében kell megszilárdulnia, aziránt nem lehet