Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
(»00 VARGA ZOLTÁN [52] módot nyújt arra, hogy a nemzet szabadságát elgázolja, a lelki kifejlődést és tökéletesedést a természet törvénye ellenére gátolja.1 A köztársasági eszme igazán a szabadságharc alatt hódít. A köztársaság létjogosultságát a természetjogi liberalizmus szabadságfogalmából vezetik le : a szabadság minden velünkszületett természeti jognak oly gyakorlata, hogy ezáltal mások természeti jogai sérelmet ne szenvedjenek. A szabadság ilyen meghatározása mellett azonban a királyság fennállása mások természeti jogait sértené. A király ugyanis jogot érez arra, hogy elnyomjon minden oly törekvést, mely hatalmát megdönthetné. A demokraták a természeti egyszerűséget, a felvilágosodást és az ész uralmát akarják visszaállítani, melyre nekik a természeti joguk meg is van. Ε természeti jogukat sérti a király, midőn „öngondolta királyságát gyakorolja". A királynak erre csak nyert joga lehet, a demokratáknak viszont természeti joguk van arra, hogy született felséget ne ismerjenek, a természethez hűségesek maradjanak. Ha e természeti jogukról lemondanának, emberiségüket tagadnák meg, önlétüket semmisítenék meg.2 Királyság mellett sohasem lehet egyenlőség ; ha a fennálló privilégiumokat el is törlik, az nem jelenti azok végleges megszüntetését, mert a király tetszése szerint újabb kiváltságokat s megkülönböztető címeket osztogathat.3 Köztársaságban minden erő a néptől származik, következőleg érette működik. A nép különböző szükségleteihez csak ez a kormányforma alkalmazkodik. A trón a mozdulatlanság kifejezője. Köztársaságban minden erő szabadon érvényesülhet. Sem az értelem, sem a törvények, sem az intézmények nem állanak mozdulatlanságban, a hatalom szüntelen megújul.4 Az ideális világkép keretében a boldogságnak és tökéletességnek a humanitás-eszme gazdag ereiből táplálkozó etikus értelmezését figyelhettük meg. A boldogság és töké-1 Egy híres röpirat ez előtt 40 évvel. Történeti Lapok 1874 júl. 12. (15. sz.), 232. 1. 2 Tomor Ferenc : Köztársasági levelek, VII. Március tizenötödike, 1848 dec 2. 224. sz. 3 Munkások Újsága 1848 okt. 17. (6. sz.) Respublica, II. „Világos az, hogy ha valakinek több joga van, mint másoknak, az a szegény sokaságébul van elvéve . . . Teljes képtelenség . . . addig a népnek boldogulnia, míg oly valaki van a társaságban, ki több joggal, hatalommal és vagyonnal van felruházva, mint amelyekkel egyebek bírnak." Munkások Újsága 1848 okt. 27. (9. sz.) 4 Március Tizenötödike, 1848 szept. 16. (210. sz.) Respublica, IV.
