Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
[45] A SZAB AD SÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 001 létet. Gondolatmenetével disszonáns hangon egészen rendi szellemben azt kívánja, hogy az országgyűlés a megyék, városok és a földművelő osztály szabadon választott követeiből álljon. Pázmándy felfogása, amely modern természetjogi elveket érdekesen egyesített sajátos, rendi szemléletével, ellenkezett kora liberális politikusainak felfogásával, nem csupán rendi struktúrájú országgyűlés terve miatt — mert a nézeteit cáfoló Kossuth szavai szerint : ,,a megyerendszer sáncaiba kell űgyekezni bizonyosan mért előlépésekkel a népet befogadni ; a megyei élet alapját kell szélesíteni, nem pedig ellentétbe helyezni, amit egyesíteni kellene" —, hanem azért is, mert még ebben az időben elsőbbrendű kívánságok megvalósítását kellett célul tűzni. Kossuth nézetei szerint az országgyűlés rendezése mindaddig, míg milliók így imádkoznak : ,,és add meg nekünk a mi szabad földünket" — nem is kívánatos, s vagy eredménytelen lenne ily törekvés, vagy nagyon is káros eredménnyel járna. Kossuth a történelmi fejlődés fényeinek mérlegelését kívánja s arra mutat rá, hogy ahol nem új államot alkotnak s nem erő-hatalommal életbeléptetett alkotmányt adnak, hanem egy alkotmányos nemzet jog és józan politika szerint önmagából fejti ki az átalakulás folyamatát, ott a törvényhozás elrendezését igen sok dolognak kell megelőznie, mert ennek végrehajtása csak akkor tanácsos, ha „a honnak legfőbb érdekei kiemelvék az óhajtások köréből s jogok polcára helyezvék". Kossuth szerint az államtudomány gyakorlati része abban áll, hogy a körülményeket „mellőzhetetlen sokszorozóknak vévén jól megfontoljuk, mit tehetünk".1 Gorove István a képviselet elvében az emberiség megmentőjét látja. De ő, aki a képviseleti elvért s ennek radikális gyakorlati alkalmazásáért rajong, s Európa összes képviseleti rendszerét a képviseleti elv hiányos alkalmazása miatt a legszigorúbban bírálja, bár hivatkozik a jog nevelő hatására és az ember lelkében élő szabadságvágyra, a köznép képviseleti jogának kiterjesztését mégis csupán a megyei nép védek választására akarja korlátozni.2 Karvasy Ágoston pedig egyrészt a személy és tulajdon biztonságát, a lelkiismeret-, vélemény- és iparszabadságot az ember természe-1 Pázmándy Dénes: A városok ügyében. Pesti Hírlap 1841, 40. sz. Uo. Kossuth szerkesztői nyilatkozata. 2 Gorove : Nemzetiség (Pest 1842) 67—68., 74. 1. „Ez az a fokonkénti reform — mondja —, mely a népet vagyon s fogalom tekintetében a béke ölén előre vive, lassanként a nagyobb szabadság elfogadására képessé teheti ; ezek után fog jönni a liivatalképesség, a törvényhozási részvét."
