Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

(»00 VARGA ZOLTÁN [40] „mindezek mint másodrendű csillagok fölé emelkedik Borussia képe, dicsőségének lángtengere e három szóból sugározván ki : a népnevelés hazája". A „lélekbúvár" német nép megtalálta azt a helyes alapot, melyen az embert emberré és keresztyénné lehet neve ni. Az emberré nevelés feltétele a lélek és szellem kiképzése és az emberi tehetségek egyetemleges kifejtése. Keresztyénné nevelni a valláserkölcsi élet követelményeinek felfedésével, polgárrá nevelni a jogok és kötelességek megismertetésével lehet. Az ember képzettsége kezesség arra, hogy jogait követeli, vallásossága és erkölcsössége, hogy kötelességét teljesíti. A francia nem törődik az emberies, vagy valláserkölcsi neveléssel, hanem polgárt akar nevelni, elfeledve, hogy amely nép jogait ismeri, azt csak alapos nevelés útján lehet a lázongások útjáról elvonva igazgatni.1 Jellemző, hogy a magyar liberalizmus oly jelentős alakja, mint Szemere Bertalan, a 30-as évek derekán még Németországban látja eszményképét s szigorú kritikával illeti a franciaországi állapotokat. Szerinte a tanulmányútját megelőző harminc év francia kormányai nem tulajdonítottak a népnevelésnek kellő fontosságot. Franciaország belső bajainak és zavarainak főoka, hogy a nép az elemi ismeretek után mindjárt filozófiát hall, aki olvasni megtanult, népjoggal és állambölcselettel foglalkozik. A politikai jogok kiterjesztését Szemere csak alapos népnevelés után tartja megengedhetőnek. Zsarnoki uralomra nézve a tömeg műveltsége veszedelmes, képviseleti rendszerre viszont a tudatlanság az. Mert bíróvá teszik azt, aki nem képes ítélni s széles politikai cselekvési körrel szabadnak nyilvánítanak olyant, ki lelkileg rab.2 Ez ideálista irány szabadságfogalmával mutat közeli kapcsolatot Széchenyi István felfogása. Világnézete a keresztyén perfekcionizmusban gyökerezik. Az Istenhez emelő tökéletesedés az ember igazi célja s e tökéletesedés megközelítésére már a földi lét folyamán hatalmas lehetőségek nyílnak. Az ember rendeltetését a földi létet illetőleg a test és lélek kettőssége határozza meg. A test, az állati rész mellett a lélek az, ami az emberben Istenhez hasonló. „Se magasb 1 Szemere JB. : Utazásom külföldön, I. 17. 1. 2 Uo. 201 202. 1. „Szálj le magadba s a szenvedélyek láncait keresd ki, midőn ezeket bírod, midőn ezeknél fogva kormányozhatod magad egy kis csolnakként, akkor lépj ki az élet tengerére s indulj el a cselekvés pályáján. Ki a kölcsönös igazság s méltány szabályaihoz minden érdek és tekintet feláldozásával ... a legszorosabban is nem ragaszkodik és respublicát kíván, olyan, mint a gonosztevő, ki szabadságért ordítoz. Meg ne adjátok neki, a tigris láncra való."