Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

• [23] A SZAB AD SÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 585 mult felé fordulása a század elejének jellemző vonása,

1 s e mult felé fordulás — a meglévő viszonyokhoz való merev ragaszkodás — a kor szabadságfogalmán is éreztette hatását. ,,Εζ a társadalom elégülten élvezte a XVII. századi Benitzky Péternek és a XVIII. századi Orczy Lőrincnek költeményeit a nem-adózásban, a közterhektől való mentességben nyilvánuló, nemzeti szabadság dicsőítéséről".2 Ez a szemlélet a rendi világ végén, még a korai liberális korszak kezdetén is tartja magát. A rendi felfogás szerint legtöbb eredeti szabadsággal bírván egy magyar nemes, a magyar alkotmány „lehet . . . azon általános sinórmérték, mely e szerencsés alkotmányú liaza nemnemes osztályára is halkan, fontolva s a kormány közegveztével kiterjesztendő s kitágítandó volna".3 II. Ez a rendi szellemű szabadságfogalom a XIX. század első felében folytonos módosulás után mélyrehatóan megváltozik. A szabadságeszme tartalmi változása az emberfogalom új értelmezéséből ered. A felvilágosodás naturalizmusa az emberben elsősorban a természeti adottságokat hangsúlyozta. Az ember ,,a természet munkája : a természetben vagyon ő foglalva és annak törvényeinek alávetve, melly alól meg nem szabadulhat." Martinovics kátéjának meghatározása szerint az ember értelmes állat. A XIX. század első évtizedeinek magyarsága szakított e naturalista, racionalista hagyományokkal. Az ember az új, idealista világkép szerint többé nem a természet része, hanem lelkének származása révén a földi léten túleső világ részese. „Nem az az ember, aki két lábon jár, mert ezt a madarak s más állatok is megteszik, nem az az ember, aki egyenesen feláll, mert ezt a medve, majom is megteheti.. ., nem az az ember, aki erős, mert a tigris még erősebb . . . , — hanem az emberbe oltott isteni szikra teszi az embert. És mivel a belénk oltott szikra szent tűzről való, tehát maga is szent és bennünket a szentségre, a tökéletességre, az ő teremtőjének képére és 1 Skala István : Gróf Széchenyi István és a magyar romanticizmus (Budapest 1932) 7—16. 1. 2 Török Pál : A szabadságeszme a magvar történelemben. Protestáns Szemle 1935, 348. 1. 3 Mándy Péter : Pillantás a jövőre. Világ 1842 IV. 30. : „ami pedig az adó csonkulásából eredő egyetlen nyomatékos ellenvetést illeti, azt én a Status javai jobb gazdálkodásával elenyészthetőnek vélem". Nagv Pálra ld. Pulszky : Életem és korom (Budapest 1884) 60. 1.