Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
578 VARGA ZOLTÁN [24] hasonlóságára kíván vezérleni . . . Nem is adott a természet semmi egyéb kötelességet az embernek, mint a tökéletesség megközelítésére való iparkodást."1 A humanitás, az emberiesség gyakran érzelmi beállítottságot jelent. A „szelíd emberiesség lelkét", mely nem ismer ember és ember között különbséget s mindenkiben meglátja ,,a szép erőkkel és tehetségekkel felruházott, nagyra teremtett, de nagy gyarlóság alá vettetett, alávalóságra vetemedő, szánakozásra méltó, nyomorult embert".2 A humanitásfogalom ily érzelmi tartalommal való telítődése folytán a gyengébbek istápolása és gyámolítása lesz a szeretettel átitatott emberi lélek legfőbb feladata, dísze és kötelessége. Szabadság és jog helyett a szeretet szabályozza ember és ember viszonyát. Eötvös, Szemere, Kazinczy a szív, az érzelem jelentőségét hangoztatja.3 A jó szívből áradnak ki a jó törvények, ezekből pedig a nemzeti műveltség és közboldogság. Az állam csak ott lehet boldog, hol a polgárok a nemtelen önliaszonkeresés alacsony indulatain felülemelkednek, hol a nemzet tagjai ,,a szeretettel ölelő gyakorlati emberszeretet tiszta spliaerájába felszárnyaltak."4 Az emberiesség méltóságot is jelent. Az ember méltósága erkölcsi természetű, jelentése vallásos tartalmú : az ember a teremtés remekműve, méltóságának mértéke a halhatatlan-1 Udvardy Cserna János : Honni Harmat Zseb Könyv a nemzeti pallérozódásról Levelekben. Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára 254. Oct. Hung. Idézi : Iványi-Grünwald Béla i. m. 238—39. 1. 2 Magda Pál : Értekezés a magyar nyelvben teendő újítások barát j ai és ellenségei között lévő perpatvarkodásról. Felsőmagyarországi Minerva 1825, 181. 1. — Endrődi János : Az embernek boldogsága, I. (Pest 1806) 208. 1. A humanitás-eszme magyarországi elterjedése. Pukánszky Béla : Herder intelme a magyarsághoz. Egyetemes Philologiai Közlöny 1919, 87. 1. 7. jz. 3 Szemere Bertalan : Utazás külföldön, I. (Pest 2 1845) 34., 271. 1. — U. az : Mária emlékezete. Összes munkái, V. 77. 1. — Eötvös József báró :. A vegyesházasságból születendő gyermekek vallásbeli neveléséről. (1840 febr. 26-án a főrendek előtt mondott beszéd.) Összes művei, IX. 34. 1. — U. az : Kelet Népe és a Pesti Hírlap. Ld. Ferenczi Zoltán : A kelet népe (Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Budapest 1925) 557. 1. 4 Kiss Sámuel : Erkölcsi értekezés. Felsőmagyarországi Minerva 1826, 930. 1. Körmendy Kamill : Ész és szív. Uo. 1834, 383. 1. Hetényi János : A nemzeti akadémiák üdvös befolyása a nemzeti jólétre. Tudománytár, új folyam V. 30. 1. Yecsei József: A filozófiának jóttévő befolyása az álladalomra. Tudományos Gyűjtemény 1837, I. 16—17. 1. Soltész I. : Erkölcsi műveltség. Athenaeum 1839, I. f. é. 28. 1. Varga Z. : A magyar romantika korának vallásossága. Protestáns Szemle 1936, 220. 1.
