Századok – 1938

Történelmi irodalom - Nigg; Walter: Geschichte des religiösen Liberalismus. Ism.: Vanyó Tihamér 532

536 TÖRTÉNETI IROD ALOM lábait lefűrészelte, s kezével a mellette levő ép széken tartja magát". Kétségtelen, hogy a vallásos szabadelvűség keletkezésében és kifejlődésében a protestantizmusnak van legnagyobb szerepe. De egyetemes hatása alól a modern élettel érintkezésben levő egyetlen vallás sem tudta kivonni magát. A katolicizmusba a szabadelvű gondolat először az Egyesült Államokban tudott beférkőzni. Hecker Izsák Tamás katolikus pap amerikanizmusnak elkeresztelt mozgalmának az volt a célja, hogy az Egyház kapuit jobban kitárja a modern gondolat és a korszerű kultúra előtt, és aszkézisét közelebb hozza a XIX. század emberének igényeihez. XIII. Leó fellépésével a mozgalom az Egyházon belül békés elintézéshez jutott. Az Amerikában elhallgatott eszme azonban Németországban a reformkatolicizmus alakjában új életre kelt. De ez csak előcsatározás volt ahhoz a harchoz, amely a román országokban modernizmus néven sokkal nagyobb erővel tört ki. Franciaországban Renan készítette elő útját, és Loisyban testesült meg az eszme. Míg itt főként kritikai irányú volt, addig Olaszországban misztikus jelleget öltött. A kétféle törekvés egyesítéséből született meg az angol modernizmus Tyrell vezetése alatt. X. Pius gyors és kemény fellépése véget vetett e nagy belső válságnak. De N. szerint ez csak pyrrhusi győzelem volt, a modernizmust legfeljebb álhalottnak lehet tekinteni, s ebből az állapotából bármikor új életre ébredhet. A zsidóságot az európai művelődéstől való teljes elzárkózásából Mendelssohn Mózes kezdte kivezetni a XVIII. században. Törekvései nagy szövetségesre találtak a felvilágosodásban, majd pedig a francia forradalomban. A zsidóság gettó-állapota nagymértékben enyhült, sőt többhelyt teljesen meg is szűnt. A nagy változás ε zsidók egy részének lelki egyensúlyát teljesen megzavarta, úgyhogy válogatás nélkül, fejvesztetten elvetettek maguktól minden hagyományt és elhagyták hitüket. Ebben a válságos pillanatban sietett segítségére a zsidóságnak a vallásos szabadelvűség, mert az ortodoxia vagy a hithagyás választása közé egy harmadik lehetőséget is közbeiktatott : a szabadelvű zsidóságét. Az új eszme nehezen terjedt, sőt a század közepén Európában átmenetileg el is aludt, és csak Amerikában tudta magát fenntartani. A hatvanas években Németországban új életre kelt, de csak szerény keretek között. A világ előtt sohasem volt valami nagy tekintélye, mert a konzervatív zsidóság hitvány csökevényének tartották. Sokat ártott neki a mult század végének zsidóellenessége és különösen a világháború utáni antiszemita és nemzeti fellángolás. Az ortodoxia viszont ezek következtében határozottan megerősödött. A szabad vallásosságnak XIX. és XX. századbeli megnyüvánulásai közt az utolsók közé kell soroznunk a monizmust. A hittudomány és a természettudomány idővel mindig erősödő súrlódásából született, s ezt a holtpontra jutott viszonyt akarta tanításával a válságon átlendíteni. Lényegében természettudományos világnézet, de nagyratörő vallásos igényekkel. Ezeket persze