Századok – 1938

Szemle - Báthory; Étienne roi de Pologne; prince de Transylvanie. Ism.: Bottló Béla 391

SZEMLE 391 pontos meghatározásával egy eddig ismeretlen egyéniséget iktat a Magyarországon II. Ulászló alatt szereplő olasz humanisták gyér sorába, Angelo Cospi bolognai egyetemi tanárt és humanista-diplomatát, akiben Győr humanista-püspökének, Gosztonyi Jánosnak volt tanárát ismerjük fel. Cospi ugyan bolognai származású volt, s nem firenzei, mint Cuspinianus állítja, de ez az ellenmondás nem ingatja meg A. megállapítását, mely Hans Dernsehwamnak a levél bécsi példányára írt megjegyzésen alapul. Sajnos, A. nem ismeri Cospinak G. Fantuzzi-tól írt életrajzát (Notizie degli serittori bolognesi, Bologna 1783,111.217—20.1.), s így tévesen teszi Cuspinianus idézett keltezetlen levelét az 1513 febr. 27-e és márc. 31-e közti időre. Cospi csak 1514 februárjában utazott el Bolognából Rómába, s innen szégyenében bujdosott külföldre, még pedig a levél tenulsága szerint nem Bécsbe, hanem Magyarországba, talán egykori tanítványánál, Gosztonyi győri püspöknél remélve menedéket. Cuspinianus levele tehát legalább 1514 második feléről való. Bizonyos, hogy 1514-i szeptemberi követsége alkalmával Magyarországon ismerkedett meg Cospival, akit sietett Miksa kegyeibe ajánlani, de ezúttal sikertelenül, mert a császár másra bízta a Zonaras-fordítást. Cospi tehát továbbra is Magyarországon maradt, s itt megismerkedett Dernschwammal, Balbi Jeromos pozsonyi prépost és királyi titkár familiárisával. Résztvett azután mint a magyar király kíséretének tagja II. Ulászló, Miksa császár és Zsigmond lengyel király 1515-i bécsi találkozásán, így történt, hogy a császár Cuspinianus, Balbi és Gosztonyi ajánlatára Cospit szolgálatába fogadta és a bécsi egyetemen katedrát adott neki. Nem soká örülhetett szerencséjének : már a következő évben (1516 nov. 2.) meghalt. Elmúlásáról hálás tanítványa, Gosztonyi János kegyeletes feljegyzésben emlékezett meg (ld. Orsz. Széchényi-Könyvtár kézirattára, Magyar Nyelvemlékek 20.). Ε két példából eléggé kitetszik Cuspinianus iratainak jelentősége. Csak még azt említjük meg itt, hogy „De Caesaribus atque Imperatoribus opus insigne" (Francofurti 1601) o. művében átírja egy meg nem nevezett XV. századi magyar írónak tudtunkkal eddig teljesen ismeretlen munkáját. „Inveni autem — mondja (433. 1.)— opusculum cuiusdam fratris ex Hungáriáé oppido Schebesch . . . qui ... de ritibus eorum (t. i. Turcarum) opusculum a se scriptum reliquit." Ez a szerző nem más, mint Georgius Hungarus, akinek Cuspinianustól említett (s egy más alkalommal ismertetendő) munkáját sikerült megtalálnunk egy római kódexben. Banfi Florio (Róma). Etienne Báthory roi de Pologne, prince de Transylvanie. Cracovie, 1935. Académie des Sciences Hongroise. Académie Polonaise des Sciences et des Lettres. 8° IV, (2), 591 1. A magyar és a lengyel tudományos élet, a két ország tudományos akadémiái állítottak e műben szép emléket Báthory Istvánnak születése 400. évfordulója alkalmából. A két országnak Báthory István személyével és korával foglalkozó tudósai különálló tanulmányok keretében mutatják be Erdély és Lengyelország nagy uralkodójának korát és működését illető kutatásaik eredményét. A tanulmányok kisebb része Báthory erdélyi szereplésével foglalkozik. A család történetét, címerének kialakulását Áldásy Antal ismerteti ; Kállay Ubul további adalékokkal járul a Báthory-család genealógiájához. A fejedelem ifjúkorát Lukinich Imre rajzolja meg nagyobb tanulmány keretében, ismertetve egyúttal az erdélyi fejedelemség akkori politikai történetét is a XVI. század közepe eseményeinek mozgalmas hátterében. Bíró Vencel Báthory erdélyi vallási és tanügyi politikáját tárgyalja. Az egyház vagyonának elkobzása (1556) és a katolikus papság kiűzése (1566)