Századok – 1938

Szemle - Báthory; Étienne roi de Pologne; prince de Transylvanie. Ism.: Bottló Béla 391

tO 392 SZEMLE után alig maradt Erdélyben katolikus pap, vezetők nélkül maradtak a hívek. A katolikusoknak maradt csiki székelyek papjait a csanádi és a kamienieoi püspök szentelte fel, papnevelésről szó sem lehetett. Ε sivár helyzetben indul útnak az erdélyi katolikus autonómia gondolata. Báthory egyházpolitikájában elsőrangú szerepet vittek a jezsuita rend tagjai, különösen a lengyel jezsuiták. Nemcsak a tömegeket vették lelki gondozásuk alá, hanem a kollégiumi egyéni nevelés módszerével is nagy eredményeket értek el. Haraszti Emil a fejedelem udvarát és korát egyik legkevésbbó ismert oldaláról világítja meg a zenei életre vonatkozó egykorú adatok feldolgozásával. Báthory erős zenei hatás alá került már páduai egyetemi hallgató korában. Az erdélyi udvarnak is már János Zsigmond korától kezdve megvoltak a saját zenei tradíciói. Olasz zenészeket szerződtettek az udvarhoz s a nagy fejedelem folytatta elődei zenepártolását. A kötet súlypontja Báthory működésének megfelelően a lengyel király szerepének és jelentőségének megvilágítására esik. Szádeczky Lajos Lengyelország belső állapotának s az európai politikai helyzetnek mint háttérnek megrajzolásában adja elő azokat a választási küzdelmeket, melyeknek eredményeként Báthory került Lengyelország trónjára. A. Knot a Báthory udvarára, magánéletére és halálára vonatkozó adatokat dolgozza fel ; S. Komornicki a Báthoryval foglalkozó gazdag ikonográfiát gyűjtötte össze. Divéky Adorján a Báthory alatt Lengyelországban szerepelt magyarokkal ismertet meg, elsősorban Békés Gáspár pályafutásával ; halála után a lengyelországi magyar csapatok feletti parancsnokságot testvére, Gábor, majd László vette át. Berzeviczy Márton, Wesselényi Ferenc, Báthory Boldizsár vezetése alatt magyar csapatok harcoltak együtt a lengyelekkel. 1580-ban több mint 4700 volt a lengyelországi magyar katonák száma, köztük a magyar arisztokrácia és az erdélyi nemesség előkelő családjainak tagjait is megtaláljuk. A politikai történet körébe vág továbbá O. Laskowski tanulmánya Báthory orosz hadjáratairól s J. Leszki-Natansoné a lengyel köztársaságnak keleti határai biztosítása érdekében vívott küzdelmeiről. K. Lepszy Danzig és Lengyelország viszonyát tárgyalja. A város nem akarta Lengyelország fennhatóságát elismerni, de Báthory megtörte ellenállását és új kereskedelmi szerződéseket kötött vele, nem engedte, hogy Lengyelországot gazdasági és kereskedelmi kiváltságok segítségével kihasználják. E. Kuntze Lengyelország és a Szentszék közti tárgyalásokat ismerteti. Báthory igyekezett a katolikus egyház érdekeinek előbbre vitelével ápolni a római kapcsolatokat, s ennek keretében a katolicizmusnak a trienti zsinat szellemében való átszervezését, helyzetének megerősítését és az eretnekség elleni küzdelmét szorgalmazta. Kuntze cikkét kiegészíti T. Glemma tanulmánya Báthory lengyelországi egyházpolitikájáról és az akkori lengyel egyházi állapotokról. J. Siemienski Báthorynak a lengyel sejm-mel szemben folytatott politikáját, S. Kutrzeba bíráskodási reformjait tárgyalja. A lengyel bírósági szervezet már nem tudott megfelelni a reá háramló nagy feladatoknak ; a királynak sikerült a különböző érdekek kiegyenlítésével a lengyel bíráskodást átszervezni ; a többi között két legfelsőbb bíróságot állított fel, egyet 1578-ban a Korona, egyet 1581-ben Litvánia részére. J. Rutkowski értékes tanulmányában Báthory lengyel mezőgazdasági, majd ipari és ezzel kapcsolatos pénzügyi politikáját ismerteti. Megtudjuk, hogy a király ügyes politikájának következtében kincstárának jövedelme 178.400 lengyel forintról 282.500-ra emelkedett. Az államkassza jövedelme azonban ennek többszöröse volt. Végül Báthory gazdasági tevékenységének rövid összefoglalását kapjuk.