Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 39 Természetesen nem lehet állítani, hogy a 43 „néhai" jobbágygazda vagy valamennyien közülük a pestis áldozatai lettek s ingatag alapon állónak tartanánk minden számítási kísérletet, mely a lakatlan puszta telkeknek a jobbágyság elhanyatlását jelentő számaiban a pestisek rovását közelebbről meghatározni óhajtaná. Ha azonban tudjuk, hogy Debrecenben az 1739. évi pestisben a 20—22.000 ember közül 8697 pusztult el,1 némi fogalmat nyerhetünk egy-egy pestisjárás pusztító eredményéről. Azt hisszük, hogy XIV—XV. századi okleveleink néhányszavas pestis-utalásai mögött is joggal keresi szemünk a sírok sorait, melyekben hatalmas népi erők szunnyadtak el. * Mohácselőtti jobbágyfalvaink pusztásodásában és a jobbágyság soraiban megnyíló hézagok felszakadásában a megújuló pestisek elemi csapásaival párhuzamosan társadalmi erő is munkál : a városok felszívó hatása. A falvakból a városi közösségek felé irányuló társadalmi mozgalom ellensúlyozza az elemi veszteségek feltöltésére új lendülettel törekvő természetes erőt s a jobbágyság számbeli elhanyatlását tuladonképen ez mélyíti el és ez tölti meg társadalmi feszültséggel. A pestis a várost sem kímélte kevésbbé, mint a falut, de míg a megcsökkent falusi jobbágyság a veszteség pótlására a városi polgárság soraiból mitsem kaphatott, addig a városok a jobbágyságból feléjük folyó állandó beszivárgáson túl, miként Sopron idézett példája mutatja, a pestis után fokozottabb vonzóerőt gyakoroltak a jobbágyságra.2 A királyi kegyből „universi et singuli de quibuscunque locis et civitatibus ac villis et oppidis libere condicionis homines", akik a pestis által megpusztított Sopronban megtelepedni óhajtanak, nyolc évig adó- és szolgálatmentesek maradnak. Ε kedvezmény más városok polgáraira különösebb hatást nem gyakorolhatott, a jobbágy volt az, akinek a városba költözés nemcsak kedvezményt, hanem ennél sokkal többet : társadalmi felemelkedést és új életformát jelentett. A nagy vészek tehát két úton is hozzájárulnak a jobbágyfaluk sorvadásához : áldozatokat szednek a falu 1 Szűcs I. : Szabad királyi Debreczen város történelme (Debrecen 1871) III. 772. 1. 2 Házi i. m. 1/2. 33. 1. — Hasonló jelenségről Brodnitz i. m. I. 161. 1. ; Kulischer i. m. I. 133. 1. ; Kowalewsky i. m. V. 277. s köv. 1. — A pestis után a városokban megtelepedőknek adott kedvezmények között Lechner említi Innsbruck (1353), Bécs (1361), Arras <1352) stb. kedvezményeit. (I. m. 92. 1.)