Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

40 SZABÓ ISTVÁN. lakosságának soraiból, de ugyanakkor a városok lakosságában ütött rések feltöltése is a falura hárul. A jobbágyságnak a városba tódulása azonban a pestisek alkalmi következményeit nem tekintve is általános jelenség a városok alapításának és kifejlődésének korában. A városiasodás népi forrásai a parasztság tömegében fakadtak, ez duzzasztotta fel a születő városok kereteit és ez táplálta továbbra is új és új elemekkel. Aubin a városiasodásban talán legfejletlenebb német terület, Kelet-Poroszország 1410—1454. évi jobbágy viszonyainak vizsgálata során is megállapította, hogy a panaszok, melyeket a földesurak parasztjaiknak városba költözése miatt emeltek, vörös fonalként húzódnak végig a koron.1 Bücher Kölnre és Frankfurtra összehasonlító számadatokat is idéz : míg Kölnben az 1356-1479. évek között felvett új polgároknak csak 37-4 %-a származott városokból, addig 62'6%-a falvakból sorozódott, Frankfurtban pedig az 1311— 1400. évek között a jobbágyszármazású új polgárokra 71-8, 1401 és 1500 között 56· 1% esik.2 A város vonzóereje természetesen a közvetlen szomszédságban érvényesül legjobban : Frankfurtban a XIV. században az új polgárok 46'7%-ának 2 mérföldön belül, 39'3%-ának a 2—10 mérföldes zónákban volt a korábbi lakóhelye s csak 14% jut a 10 mérföldön túl eső területre. Ugyanitt a XV. században az első csoportba 23· 1, a másodikba 52-7 s a harmadikba 24-2% tartozik.3 A szomszédos területen a vonzóerő sugárszerűen terül szét : az angol norfolki grófság területén fekvő Norwich a XIV. században a grófság 450 helységéből nyert új betelepülő polgárt.4 A város felé törekvő jobbágyot a „városi szabadság" vonja, mely mindenekelőtt személyi függetlenséget s e mellé az élet és a vagyon számára nagyobb biztonságot, a munka jobb és dúsabb gyümölcsét, a szerzemény befektetésének és megtartásának kedvezőbb módjait, az élet színesebb és magasabb lehetőségeit ígéri : több emberséget és új életideált.5 A város tehát menedék a parasztság számára ; biztatás, hogy szorgalmával kiemelkedhetik a jobbágyság 1 H. Aubin : Zur Geschichte des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisses in Ostpreussen (Leipzig 1911) 72. 1. 2 Bücher i. m. I. 456. 1. 3 IJ. ο. I. 461. 1. 4 Brodnitz i. m. 71. 1. 5 V. ö. Kötzsclike i. m. 565. 1. ; Brodnitz i. m. 70—71. 1. ; Kulischer i. m. 133. 1. ; Aubin i. m. 72. 1. ; Pirenne—Cohen—Focillon i. m. 48—54. 1.