Századok – 1938

Történelmi irodalom - Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben. Ism.: vitéz Ruttkay László 375

364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(376 a tót probléma körében annyi ellentétet, következetlenséget és habozást vetettek felszínre, hogy ezzel valósággal ködbeborították a tót nacionalizmusnak alig néhány évvel azelőtt még oly világosan körvonalozott lényegét és céljait is. Nyilvánvalóvá lett ugyanis az, hogy mást akartak a Húrban és Stur köré csoportosult felkelők, mást Kollár és a „szellemi pánszlávizmus" hívei, mást a prágai körök és mást a bécsi udvar. De ami mindennél fontosabb : mást maga a tót nép is, amely elfordulva vezéreitől, hatalmas tömegekben sorakozott a honvédség zászlói alá, hogy védelmére keljen a 48-as vívmányoknak. Ennek a küzdelemnek képét rajzolja elénk az egybegyűjtött okmányok százai alapján S., a tót problémának eddig legalaposabb magyar ismerője, sőt, bátran mondhatjuk, úttörő historikusa. Kétkötetes munkája alig néhány nappal az aránylag fiatalon, munkabírásának teljében elhalt történetíró halála előtt hagyta el a sajtót. S. egy, a tót nemzetiségi kérdés fejlődésének történetét felölelő hatalmas trilógiát tervezett, melynek középső része lett volna az említett két kötet. Átfogó ismertetése, sőt bírálata a tót nemzeti törekvéseknek, olyan történetírás, amelyre eddig a tót irodalomban sem vállalkozott senki, de arra talán politikai okokból eddig nem is vállalkozhatott. Örök kár, hogy ebből a nagyszabású műből csak két kötet megjelenését érhette meg a kiváló szerző, bár úgy tudjuk, hogy az első rész, amely ugyancsak két kötet terjedelmében tárgyalja a tót kérdés keletkezésének és a tót nacionalizmus első évtizedeinek történetét, a kiadásra már szintén készen áll. Így csak a harmadik rész, amely a Bachkorszaktól a világháborúig terjedő időszakot dolgozta volna fel, maradt befejezetlenül és vár S. munkásságának avatott és méltó folytatójára. Az a tény, hogy a készülő trilógiából a szerző éppen az 1848/49-es eseményeket felölelő második részt bocsátotta legelőször sajtó alá, szintén azt látszik bizonyítani, hogy a ma is annyira aktuális tót probléma egyes korszakainak helyes megítélése végett ő maga is a tót történetnek ezt a rövid, de annál mozgalmasabb időszakát tekintette oly kornak, amelynek megismertetése ma talán a legidőszerűbb. Á tótságnak ez a néhány esztendős küzdelme a magyarok ellen éppen úgy, mint a csehek ellen, jelentette egyszersmind a tót kérdés fejlődésében a válságos fordulópontot is. Ennek a küzdelemnek legkimagaslóbb egyénisége, azt mondhatnók, szellemi diktátora pedig Stur Lajos volt. Ő volt az, aki a tót probléma lényegét élesen körülhatárolta s a tót kulturális és politikai törekvéseknek először adott önálló karaktert. A „sturizmus" volt az az eszmekör, amely a tót nacionalizmus addigi iránytalanságában és sokszínűségében ennek az ifjúkorát élő nemzetnek erőit összefogni igyekezett és jövendő fejlődésének határozott irányt szabott. Ennek a sturizmusnak kiemelése, sőt megerősítése magyar szempontból pedig annál messzebbható cselekedet lett volna, mert kétségtelen, hogy az abból feltörő és újjászületett öntudatos tót nacionalizmus lett