Századok – 1938
Történelmi irodalom - Szentpétery Imre ld. Scriptores rerum Hungaricarum 360
364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(53 bízhatóbb, mint a Horányi-kiadás. Azonban az apparatus criticusban a legnagyobb pontossággal vannak feltüntetve az összes varia lectiók.1 A XIV. század harmadik évtizedében készült Zágrábi és a hetvenes éveiben összeállított Váradi krónikát Szentpétery Imre közli és ismerteti. Sz. folyóiratunk 1934. évi folyamában foglalkozott behatóan — igen becses eredményekre jutva — e két krónikával, s megállapította, hogy mivel a zágrábi krónikának olyan adatai is vannak, amelyek a bővebb krónikákban vagy egyáltalán nincsenek meg vagy tévesen maradtak fenn ezekben, ennek igen nagy jelentősége van a krónikák archetípusának nyomozásában, míg a váradi krónika a zágrábi nyomán, annak átdolgozásával s helyi vonatkozású adatoknak betoldásával készült. így azután a gondos szövegkiadás, amely feltünteti az összes forrásokat is, a Zágrábi krónika szövegét vette alapul. A kötetnek több mint a felét az ú. η. XIV. századi szerkesztés foglalja el, amely szintén Domanovszky Sándor gondozásában áll előttünk. D. majd négy évtizedes fáradhatatlan kutatásainak gazdag eredményeit foglalja össze terjedelmes bevezető tanulmányában, megállapítva, hogy a XIII. századi szerkesztésből mikép alakult ki az a krónikaszöveg, amelyet a későbbi szerkesztésekben olvashatunk. Azt hisszük azonban, hogy jó lett volna, ha a szerző az ezekben a kérdésekben kevésbbé jártas hazai és külföldi olvasókra való tekintettel úgy építette volna fel tanulmánya szerkezetét, hogy először általánosságban tájékoztatta volna az olvasót a fennmaradt emlékeinkről, amelyeknek keletkezését és egymáshoz való viszonyát vizsgálja. Deér tanulmánya ugyan részben ezt a célt is szolgálja, de nem lett volna felesleges itt részletesebben megismételni azt az egyes emlékek bemutatásával s csak azután áttérni a részletes tárgyalásra.2 A szövegkiadás alapjául természetesen a Bécsi Képes Krónika szolgált, de ahol az összehasonlítás szempontjából szükségesnek látszott, párhuzamosan olvashatjuk a Budai krónika családjának szövegét is, amelyet a Sambucus-codex képvisel. Az apparatus 1 A kimerítő és alapos magyarázó jegyzetekhez csak annyit, hogy az vheg magyarázata nem szabatos (194. 1.). A szó eredetét s így jelentését ugyan nem ismerjük — a kiejtése mindenesetre ühügy volt (Melich, Nyelvtudományi Közi. XLII. 247. 1.) —, de egy 1131— 1141 közti időből való oklevélben, mint tudjuk, libertus jelentésben szerepel (Pannonhalmi rendtört. 1. 595. 1.). 2 Csupán két kisebb, nem a lényeget érintő megjegyzésünk van a bevezetéshez : az egyik az, hogy a Sambucus-codex nem ,,e hereditate" került az udvari könyvtárba, mert azt megvásárolták Zsámbokytól, csak nem fizették ki az árát (228. 1.), — a másik pedig az, hogy az akadémiai Teleki-codexnél (232. 1.) meg kellett volna említeni, hogy az teljesen és közvetlenül a Bécsi Képes Krónika másolata, még pedig a ma is meglévő példányé, amelyet Brankovics György kapott a francia királytól, mint azt Jakubovich egyik tanulmányából tudjuk (Magyar Könyvszemle 1931, 8. 1.) ; itt pontosabb szövege olvasható a kézirat kolofonjának is !