Századok – 1938

Történelmi irodalom - Koltay-Kastner Jenő (szerk.) ld. Annuario 348

348 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(348 előadása : „Gesamtstaatsidee und Wirtschaftspolitik in Ungarn 1790—1848". Ez az átfogó jellegű, éles meglátásokban gazdag cikk egészen új megvilágításba helyezi a Vormärz gazdaságpolitikáját : megállapítja, hogy annak determináns tényezője nem annyira a társadalmi átalakulás elleni küzdelemben, mint inkább a régi „Gesamtmonarchie" és az újonnan kialakuló nemzetállamgondolat összeütközésében keresendő. Ennek az eredménynek minden bizonnyal ösztönző hatása lesz a reformkor gazdaságtörténetének részletkutatásaira. Angyal Dávid „Die Tronbesteigung Franz Josefs I." c. cikkében készülő nagy Ferenc József-életrajzának egyik részletét adja közre. Mesteri rendezésben pergeti le előttünk a sorsdöntő 1848. év drámaian gyors eseményeit és bennük művészi ábrázolásban jeleníti meg az ifjú főherceg szereplését. — Jánossy Dénes értekezése : „Die Geheimpläne Kossuths für einen zweiten Befreiungsfeldzug in Ungarn 1849 — 1854", egy nagyarányú külföldi levéltári kutatómunka eredményeinek összefoglalása. Hat terjedelmes fejezet keretében tárulnak fel előttünk az emigráns Kossuth nagy propagandaműködésénck azok a fő fázisai, melyek a XIX. század többi politikai emigrációinak pszichológiai fejlődésében is szabályszerűen végigkísérhetők : a fantasztikus tervezgetések időszaka, a kijózanodásé és a letargiáé. Ez a legmagasabb fokú történelmi kultúrában fogant tanulmány újabb Kossuthirodalmunk legértékesebb alkotásai közé tartozik. — A zárócikkben („A prímási szék betöltése 1891-ben") Salacz Gábor ügyes bepillantást nyújt abba a kulisszák mögötti nagy diplomáciai és politikai küzdelembe, amely az állam és az egyház érdekeinek multszázadvégi nagy összeütközése idején az esztergomi érseki kinevezés körül folyt. Befejezésül a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Károlyi Árpádnak, Angyal Dávidnak és Miskolczy Gyulának — kitűnő szerkesztői munkájuk elsőrangú biztosítéka az évkönyvek tudományos sikerének. Berlász Jenő. Annuario, 1936. (Studi e Documenti Italo-Ungheresi della R. Accademia d'Ungheria di Roma, diretti da Eugenio Koltay-Kastner. I.) Roma, 1937. 8^ 238 1. Az 1927-ben alapított római Magyar Akadémia első évkönyvét adta ki jelenlegi igazgatója, Koltay-Kastner Jenő. Ez az évkönyv arról tanúskodik, hogy aránylag fiatal tudományos intézetünk szétágazó célkitűzései mellett is egységesen és fokozatosan fejlődik. Az Annuario összeállításában követett szempontokat maga az igazgató körvonalazza a következőképen : „Intézetünk természete már eleve meghatározza az olasz-magyar tanulmányok és források sorozatának mibenlétét. A szerzők főként ifjú tudósok, történészek, filológusok, archeológusok, irodalom- és művészettörténészek, kiket Rómába küldenek ösztöndíjjal és akik vagy az olasz-magyar szellemi érintkezésekkel, vagy általános érdekű kérdésekkel foglalkoznak, de mindig magyar szempontból. Ugyanakkor azonban helyesnek látszott fölvenni a Magyar Akadémia