Századok – 1938

Történelmi irodalom - Miskolczy Gyula (szerk.) ld. a Gr. Klebelsberg M. Tört. kutató Int. Évkönyve 345

TÖRTÉNETI IRODALOM 3(347 szakavatottságról és elmélyedésről tanúskodó, szép munka. A pesti színházlátogató rétegekről, a színész társadalomról, a nagy színészegyéniségekről és a színjátszás rendszeréről nyújtott finom ábrázolása most induló színészettörténeti irodalmunknak komoly nyeresége. — Meszlényi Antal „Horváth Mihály menekülése és bekapcsolódása a párizsi emigrációba" címmel a Márkiféle életrajzhoz szolgáltat érdekes, néhol talán túlságosan aprólékos kiegészítést. — A kötet befejező értekezése, „Gróf Széchenyi István és a budai Várhegy kiépítésének terve", Fleischer Gyulától való. A bécsi Albertina rajzgyűjtemény ében és a budapesti fővárosi könyvtárban végzett kutatások alapján készült értekezés nemcsak műtörténeti szempontból érdekes, de Széchenyi nagykoncepciójú közlekedéspolitikai és városfejlesztő terveiről alkotott képünket is jellemző vonásokkal gyarapítja. A VI. kötet, az előző évfolyam méltó folytatása, ugyancsak egyetemes történeti értekezéssel indul : Benda Kálmánnak. „A keresztény közösség, Magyarország és a török hatalom a XV. században" c. dolgozatával. A cikk kitűnő megvilágítással alkotott átfogó művészi kép. Abban az órában mutatja be Európát, amelyben a török a kontinens peremén megjelenik. A keresztény univerzalizmus haldoklását és az „exotikus" Magyarországnak, „a kereszténység pajzsának" a nyugati közösségbe való formai befogadását szemléltető dinamikus ábrázolását helyénvaló lett volna német vagy francia nyelven közölni. A következő dolgozat, „Magyarország arany termelése a XV. század végén és a XVI. század derekán", Paulinyi Oszkártól — nemcsak a kötetben visz jelentős szerepet, de bányászattörténeti irodalmunknak is igen számottevő terméke. Wenzel Gusztáv, Péch Antal és Kováts Ferenc úttörő munkásságának manapság, sajnos, alig akad folytatója ; a kutatásnak ez a fajtája ugyanis a különleges szakértelem mellett igen hosszadalmas és fáradságos munkát kíván s látszólag nem hoz sokatmondó eredményeket. Felette örvendetes tehát, hogy Paulinyi újonnan feltárt bányakamarai számviteli forrásanyag alapján nagybecsű feldolgozást adott újkoreleji aranytermésünk régóta problematikus kérdéséről. Cikke a számadások és összeírások helyes értelmezése, számviteli ellenőrzése és forráskritikai értelmezése tekintetében mintaszerű munka. Ember Győző „Jobbágyvándorlás és jobbágy védelem a XVIII. század első felében" c. dolgozatában az udvar III. Károly-kori népvédelmi politikájának indítékait tárja fel. Ez a tanulmány is számottevően gyarapítja az úrbérrendezés előtti jobbágyviszonyokra vonatkozó hiányos ismereteinket. — Az Eckhart-féle kutatások vámpolitikai vonatkozású folytatása Csapodi Csaba cikke : „Die Entstehung des ungarischen Zolltarifes von 1784". Az állam tanácsi iratanyag alapján készült jeles értekezés II. József gazdaságpolitikai felfogásának ismertetésével jelentékeny mértékben tisztázza az erre vonatkozó eddigi bizonytalan nézeteket. Ugyancsak Eckhart Ferenc munkássága folytatásának tekinthető Miskolczy Gyulának a bécsi egyetemen tartott székfoglaló