Századok – 1938

Értekezések - HADROVICS LÁSZLÓ: A magyarországi szerb települések újabb szerb irodalma 335

340 HADROVICS LÁSZLÓ 1698-ban ilyen neveket találunk : Mirosav Mohaclija (mohácsi), Radosav Mohaclija, Mato Monostorac (monostori), Miho Κ apu. Ζ -varlija (kaposvári), Stipan Vukovarlija, Simo Futoklijan, Ivan Somborlija stb, Érden : Jakob Ilocsany (iloki), Ercsiben : Anton Beogradacz (belgrádi), Adonyban : Vukadin Ρ estili ja{çest\), Vukoja Mintszentlija, Thodor Szt-Ivanacz, Perkátán : Radovicza Szabadinacz stb. Egészen általánosak természetesen azok a nevek, melyek egy-egy nagyobb vidékre utalnak, például bosnyák, szrimacz (szerémségi) stb. Ε nevek érdekes képet adnak a magyarországi szerb települések állandó hullámzásáról. Aránylag huzamosabb ideig való helybenlakásról vagy bennszülöttségről tanúskodnak azok a nevek, melyek ugyanabból a helynévből vannak képezve, ahol az illető lakott, például Ercsiben : Jovicza Erchinlija, Adonyban : Milos Adonyacz stb. Szükségesnek tartottuk a szerb névanyaggal kapcsolatban e rövid módszertani rámutatást az esetleg Dél-Magyarország településtörténetével foglalkozó magyar kutatók tájékoztatására. A XVII., sőt nagyrészt a XVIII. századból is följegyzett szerb nevek családtörténeti kutatásokra még akkor is majdnem tsljesen használhatatlanok lesznek, ha majd több forrás kerül kiadásra. Ugyancsak nem lehet megállapítani a nevekből egy-egy új onnan benépesített vidék lakosságának eredeti származóhelyét. Kiválóan alkalmasak viszont e nevek művelődéstörténeti következtetések levonására és helyi jellegű települési hullámzások figyelemmel kísérésére. Bármennyire ötletszerűeknek és szerényigényúeknek is látszanak e szerb próbálkozások a nem kimondottan politikai jellegű emlékek közlésével, történettudományunknak föltétlenül számon kell tartani őket, mert bennük talán egy induló szerb népiségtörténet csirái rejlenek. Hadrovics László.