Századok – 1938
Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10
HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 31 Nálunk a nyugati társadalmi megrázkódtatáshoz hasonló mozdulásokat nem figyelhetni meg. Munkakényszer és egységes munkabér megállapítását nem is kereshetjük, mert hiszen a magyar mezőgazdasági birtok ekkor még a kapitalisztikus fejlődéstől nem érintve, merőben a jobbágyrendszeren, a birtoküzem a jobbágyszolgáltatáson alapult. A nagy halandóság következményeinek nálunk tehát elsősorban a jobbágytelkek új benépesítésére irányuló törekvésekben kellett jelentkezniük. Miként Demeter püspök elpusztult Fel venter faluját mindjárt a nagy halál után, 1349-ben kedvezménnyel óhajtotta „populorum multitudine decorare"1 s miként a váradi káptalan azért engedte el a disznótizedet, hogy a pestis által elnéptelenített falvai „statum pristinum sortirentur",2 bizonyára mások is kedvezményekkel, enyhébb szolgáltatási lehetőségekkel igyekeztek a megmaradt jobbágyság soraiból puszta telkeiket új életre kelteni. Ezek a földesúri törekvések a jobbágy társadalom ma már mozdulatlannak látszó felszíne alatt, miként máshol, nálunk is nagy vándorlási mozgalmat sejtetnek meg.3 Ez általános pestises következményt véljük munkálódni kilencedtörvényünkben is, mely a pestis után két év múlva, az ismertetett külföldi szabályokkal egyidőben, sőt az angol Statute törvényerőre emelésével egy évben született meg. A jobbágyságunk történetében nagyhorderejű articulusban4 tudvalevőleg elsőben a király megígérte, hogy ő és a királyné jobbágyaik minden terméséből —· kivéve a kőfallal körülvett városokat — kilencedet fognak szedetni, majd előírta az articulus, hogy jobbágyaik termésének kilencedét saját használatukra a bárók és nemesek is „exigant et des Seminars für Wirtsch. u. Kulturgesch. an d. Univ. Wien' hrsg. v. A. DopscÄ 1935) 83. s köv. 1. — Az előbbi közli a rendelet szövegét is, 145—-151.1. 1 Bunyitay Vl : A váradi püspökség története I. (Nagyvárad 1883) 192. 1. — Collecta nélkül tartandó oláh papról van szó. 2 Bunyitay : A váradi káptalan legrégibb statutumai, 51. 1. 3 A vándorlási láz Nyugaton szinte tömegpszichózis jellegét öltötte fel : ,,De là, chez les paysans un immense désir de la changer de place et de voir ailleurs" . . . J. J. Jusserand : La vie nomade et les routes dAngleterre au XIYe siècle (Paris 1884) 148. 1. — Nálunk középkori jobbágyságunk szabad költözködését vizsgálva, Kring Miklós mutatott reá, hogy ,,az elvándorlási processus kiváltkép az 1347—50-i rettenetes pestis vitán öltött nagy méreteket", s feltételezi, hogy „a- tatárjárás és az 1348. évi pestisjárvány, mint népességapasztó csapások nagyban befolyásolták a magyar jobbágyság életének, kiváltkóp szabad költözési jogának alakulását". Századok 1935, 398, 400. 1. 4 1351 : 6. tc.
