Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

30 SZABÓ ISTVÁN. politikai helyzete között feszültség támadt. Mindez 1381-ben a parasztság felkelésére és a szabad parasztság megalakulásához vezetett.1 Franciaországban, ahol az emberveszteség a százéves háború miatt a pestis nélkül is nagy volt, a nagy halál után szintén kimondták városban és faluban egyaránt a munkakényszert s itt is megállapították a béreket. Tudjuk, hogy az egyébként is nehéz sorsú francia parasztság a központi hatalom gyengesége következtében már 1358-ban a felkelés fegyveréhez nyúlt, a romboló, pusztító „Jacquerie" azonban összeomlott s a jobbágyság mélyebbre süllyedt.2 A nagy emberveszteség más országokban is a mezőgazdasági és ipari munkabérek szertelen felszökéséhez, az alsó társadalmi osztályok körében kedvezőbb feltételek kilátásba helyezésével migrációhoz s ezek megállítása végett munkakényszer kimondásához és a paraszton és munkáson kívül a földesúrral és mesterrel szemben is szankciókat tartalmazó bérszabályzatokhoz vezetett. Firenze például — a parasztság már itt is a szabad bérlő társadalmi fokán állott — három évig a bérleteket felbonthatatlanoknak jelentette ki, a bérlők szolgáltatásait egységesen szabályozta, a házasulatlan szolgák kivételével minden földművest bérletre kényszerített, más embereinek elcsábítását megtiltotta s a munkabért megállapította. Hasonló rendelkezésekkel találkozunk Olaszország más részein, továbbá Spanyolországban és a német birodalom területein is. Tirolban például Lajos őrgróf 1352-ben kibocsátott rendeletében a pestis pusztításaira s a parasztok elvándorlására utalva megtiltotta ezeknek uraik elhagyását s a jobbágyot megintésre ki nem adó földesurat pénzbüntetéssel fenyegette meg ; egyúttal munkaadóra és munkavállalóra egyaránt kötelezőleg megállapította a napszámosbéreket, kimondva a munkakényszert is.3^> A 1 Az 1381. évi felkelésig terjedő fázisról Brodnitz i. m. 79—-99. 1. ; R. Kötzsehke : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters (Jena 1924) 558—560.1. ; G. G. Coulton: The medieval village (Cambridge 1926) 137—138. 1. ; Pirenne—Cohen—Focillon i. m. 170—172. 1. ; G. Franz : Die agrarischen Unruhen des ausgehenden Mittelalters. Habilitationsschrift (Marburg 1930) ' 18. s köv. 1. 2 Kötzschke i. m. 557—558. 1. ; Kowalewsky i. m. V. 382—399. 1. A pestisnek a parasztság helyzetét súlyosbító hatásáról Brodnitz idézete i. m. I. 73. 1. 3 Általában Kowalewsky i. m. V. 277—362., 428—445. 1. A firenzei adat is itt, 310—312. 1. — A tiroli adatról Lechner i. m. 76—82. 1. ; H. Hon-Firnberg : Lohnarbeiter und freie Lohnarbeit im Mittelalter und zu Beginn der Neuzeit (Veröff.