Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

298 FÜGEDI EBICH a királyé lesz és hozzákapcsolnak minden királyi területet. Amikor aztán 1386-ban ismét a Forgáchoké lesz, már 35 faluval rendelkező uradalom. A lakosság nem cserélődik ki lényegesen a középkor folyamán és Hizér vonaláig szinte teljesen megmarad magyarnak. Ezt mutatják a jobbágynevek : Jobbágynevek Magyar Tót Bizonytalan Német Aha 1410 í — — — Család 1517 3 1 — — Csitár 1411—1525 ... 26 3 10 — Geszte 1517 3 — 1 — Gimes 1411—1525 . . . 22 7 12 — Gimes-Kosztolány 1525 . . 2 3 3 — Gyarak 1411—1525 . . 22 — • 6 2 Heese 1525 3 4 1 — Herestyén 1482—1525 16 7 5 — Hűid 1490—1525 18 5 3 — Hizér 1482—1525 . .. 4 12 8 — Kalász 1399—1525... 23 2 13 — Kernye 1517 2 1 1 — Kolon 1415—1504 . . . 1 •— 1 — Kovácsi 1411—1420 . 5 — 3 — Mánya 1424—1425... 45 1 14 — Marót 1482—1525 . . . 9 31 •13 — Pográny 1437—1525 . 6 1 2 — Zsitvaújfalu 1469—1525 17 7 5 — Vajk 1519—1525 33 4 12 — Velcsic 1446 10 2 5 — Zsére 1470 1 — — — Verebély 1424 3 1 8 — Dűlőnevek : Babindal 1519 2 — — Kolon 1492 8 — — — Kovácsi 1358—1492 . 4 3 — — Pográny 1300—1525 . 2 1 2 — Verebélv 1494 1 — — — 2. A Surányi-sziget. A Nyitra- és a Cétényke-patak két oldalán a megtelepedés a XI. században szinte teljesen befejeződött és megadta a vidéknek mai napig is jellegzetes magyar vonásait. A XII. század ezt a képet alig változtatta meg. Új falvak alakulnak ugyan, de nem hoznak új színt a régi viszonyokba. Valószínűleg ekkor alakultak ki a nyárhidi uradalom falvai, kivéve Bosmant, amely már 1156-ban plébánia volt. (Téved Chaloupecky (231. 1.), amikor az 1156-i oklevélben Bosmant Bossánnyal azonosítja. Az írás tisztán ,,Bosman"-t mutat, nincsen semmi okunk, * hogy kételkedjünk benne.) Lovászit Tagányi (Nyitramegyei Szemle,