Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 299 XVII. évf.) úgy magyarázza, mintha királyi lovászoknak lett volna földje. Akkor azonban valószínű, hogy a XI—XII. században alakult ki. Besenyő. 1264-ben fordul elő először mint Tormásköz szomszédja (Knauz, I. 515. 1., F. V/l. 219. 1.). Gétény. 1248-ban Davarcsány határjárásában szerepel első ízben (F. IV/2. 455. 1., Vurum 196. 1., Szp. 858.). Csehi. 1248-ban ugyanúgy szerepel, mint Cétény (uo.). Emőke. 1248-ban Köröskény határjárásában szerepel először. Akkor már két falu, melyek közül az egyik a nyitrai váré, a másik a nyitrai püspöké. (Uo.) Itt szállt meg később a nagyemőkei Zobonyacsalád, mely a Ludány-nemzetségből származott. Kucsa. 1293-ban került a Forgáchok kezére (F. VI/1. 280. 1., gr. Forgách-cs. lt., gmil. 106—108. 1.). Ondrohó. 1348-ban említik először az oklevelek (ÁUO. 174. 1., Dl. 3984.). Özdöge. 1273-ban kapta meg a gömöri főespcros, mivel eddigi tulajdonosa, Pethene hűtlenségbe esett. (F. V/2. 122. 1., gr. Forgáchcs. lt.) Szeg. Eredetileg egységes terület volt, melyen már 1416-ban Altai-, Cseke-, Egyházas- és Molnosszeget találjuk. A Hontpázmány nembeli Szegi családnak volt birtoka. (Karácsonyi, II. 208—210. 1.) A Szegiek elég nagy birtokot szereztek itt maguknak, melyet később surányi váruradalommá alakítottak át. A váruradalom a család kihalta után királyi adományként Stibor kezére került. (App. I. 269. 1.) A szegi birtoktesthez tartozott Tolmács is, melyet 1348-ban említenek először Komjáti és Özdöge között. (ÁUO. 174. 1., Dl. 3984.) Tarány. Tarántelki néven szerepel először 1293-ban Ivucsával együtt. Sorsuk azonos. Tormásköz. A nyárhidi uradalom része mint „villa" (Knauz, I. 515. 1., F. V/l. 291. 1., Smil. 112. 1.). Tormos. 1248-ban tiinik fel első ízben (F. IV/2. 455. 1., Vurum 196. 1., Szp. 858.). Ezt a birtokot a káptalan alapításának ideje óta bírta. (F. VII/2. 149. 1.) Udvard. Á tatárjárás előtt az udvarnokok földje volt, mely elnéptelenedett. Egy Ressul nevű német katona kapta meg. Ressul azonban megölt egy polgárt, s így az esztergomi konvent szerezte meg a birtokot megváltás útján. (Knauz, II. 548. 1., F. IV/3. 438. 1. és IX/5. 553. 1., Szp. 1584.) A nyugat felé vivő nagy kereskedelmi út egyik vámhelye volt. A Surányi-sziget eredeti állapotát nem nagyon ismerjük. Valószínűleg nagyobb királyi területek voltak itt, melyek részint a nyitrai várhoz, részint közvetlenül a királyi udvarhoz tartoztak. A területet a tatárjárás nagyon elpusztíthatta, éppúgy, mint a Nyitra—Vág közti vidéket s így alkalmat nyújtott egy nagyobb uradalom megszervezésére. A Cétényke mentén, melynek lakossága valószínűleg elmenekült, de később visszatért ide, több olyan telepet találunk, melyek nemesi megszállásra mutatnak. Szöllősön a XIII. század végén 21 nemes osztozik. Berencsen is sok nemest találunk. Nagyobb birtokokat csak kiváltságos testületek szerezhettek,