Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

292 FtíOEDI ERICH megye Máté jóvoltából sokkal tovább élt, mint másutt, lianem az is, hogy a bíróság hatásköre kiterjedt a nemesekre is, mert az oklevél szerint Récsényi Sike fiának kellett esküt tennie Aba comes vádjával szemben : már pedig midketten nemesek voltak.1 A nemesi megye Máté halála után gyorsan fejlődhetett, mert 1341-ben már „magister Laurencius, vexillifer vester et comes Nitriensis" jelenti egy nyomozás eredményét. A nyomozás congregation folyt le.2 A legvalószínűbb az, hogy a nemesi megye kifejlődésének előfeltételei már Csák Máté fellépése előtt megvoltak, de éppen Csák volt az, aki ezt a fejlődést — a saját jól felfogott érdekében — erőteljesen hátráltatta. Amikor a trencséni oligarcha meghalt, a fejlődés még sokkal gyorsabb ütemben haladt, mint eddig, és hamarosan kialakította a nemesi vármegyét.3 Az egyházi igazgatást a XI—XII. században az esztergomi egyházmegye nyitrai fcesperessége végzi. A XII. század elején az egyházi szervezetben lényeges változás áll be a nyitrai püspökség megszervezésével. Ez a változás a megye szempontjából nem túlságosan nagy jelentőségű, csak társadalmi vonatkozásban változtatta meg azoknak a királyi népeknek a helyzetét, akik most a nyitrai egyház fennhatósága alá kerülnek. Fontos azonban, hogy a nyitrai püspökség alapításának körülményeit tisztázzuk a Felvidék nyugati részének települése szempontjából. Azok a területek, melyeket az esztergomi érsek a nyitrai püspöknek átengedett, még alig vagy csak nagyon gyéren települt — tized szempontjából lényegtelen — vidékek voltak. A püspökség megalapításáról a magyar történeti irodalom sokat vitatkozott és sokféle hipotézissel próbálta megoldani az egymásnak ellentmondó adatokat, amelyek a püspökség első birtokát 1113-ban említik; sőt egyes források szerint a püspökség már Szent Lászlótól kapott birtokokat. De Kálmán király törvényében világos kifejezését találjuk 1 Hg. Metternich-Sándor-cs. lt. B. 4. 2 Simonyi-cs. It. nr. 21. 3 A nemesi vármegye kialakulását — adatok hiányában — nem tudjuk figyelemmel kísérni. Tisztázásra vár még az a kérdés, hogy miért Nyitra ragadta magához az elsőséget. (Talán mert jobban védve volt ?) A XIII. századi 5 nemesítés közül 3 esik nyitrai várjobbágyokra, de ezek közül mind a három a megye eredeti területén (Nyitra völgye). Az természetes, hogy Csák Máté, aki „országát" mintaszerűen szervezte meg, nem tűrt el autonóm szerveket. Az idézett oklevél is azt látszik bizonyítani, hogy bírái a megye területén élő mindenféle népelem fölött bíráskodtak.