Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 293 annak, hogy Nyitrán püspökség még nincs.1 Élihez járul még, hogy a XVIII. században a nyitrai káptalan túlbuzgó tagjai egy oklevelet hamisítottak, melyet 1006-ra kelteztek. A problémát Chaloupecky kutatásai oldották meg.2 Megállapította, hogy a püspökség felállítása nem egyszerre történt, hanem hosszú fejlődésnek volt eredménye. Az első lépéseket Szent László tette meg, amikor a gyepűn túl fekvő újonnan kialakult falvakat a nyitrai egyháznak adományozta. Ez a lépés Szent Lászlónak abból a törekvéséből fakadhatott, hogy a Szent István által megalapított magyar egyházat a változott viszonyoknak megfelelően alakítsa át és egészítse ki.3 A püspökség kifejlődése azonban Kálmán király uralmának végéig, vagy utódja uralmának közepéig tartott. A megalapított püspökség természetesen olyan területeket kapott, amelyek a gyepükön túl feküdtek, leszámítva egyes kisebb részeket. Ez magyarázza meg, hogy a XIV. század elején a nyitrai püspökség egyházi joghatósága Trencsén megyére és Nyitra megye néhány kis vidékére terjed ki. Ebből viszont arra kell következtetni, hogy Trencsén megye betelepülése a XI. század végén, illetőleg a XII. század elején még igen kezdetleges lehetett, ha egyszer az esztergomi egyház lemondott róla. Viszont igazolja azt az állításunkat, hogy ebben az időben a Nyitra és Vág völgyének és a köztük elterülő vidéknek már jelentős és sűrű települése volt, mert erről az esztergomi érsek nem mondott le. így állott elő az a különös helyzet, hogy míg a XIII. században a politikai fejlődés a megye területét a várispánságok eltüntetésével egységesítette, addig az egyházi fejlődés egy századdal előbb a megye területét két püspökség közt darabolta fel. Az egyházi és politikai szervezet keretei közt élő népek közül azok a legjelentősebbek, amelyeknek neve a XIII. században jobbágy volt. Az egyházak nemes jobbágyai, a predialisták ősei, olyan jogállást foglaltak el az egyházi birtokon, mint a várjobbágyok a várbirtokokon. A település 1 Az erre vonatkozó irodalmat lásd Ortvay : Magyarország egyházi földleírása, I. 64—65. 1. 2 Ch. 198—207. 1. — Stránsky (i. m.) itt is olyannyira ragaszkodik Chaloupecky nézeteihez, hogy külön tárgyalni teljesen felesleges-Meg kell jegyezni, hogy Ortvay térképe nem felel meg a valóságnak. Sem a Privigyei medence, sem Árva, sem Turóc nem tartoztak a középkorban a nyitrai püspökséghez (Ch. 202 1. V. ö. Liber S. Adalbert! 1571. U. et C. 45 : 26). 3 Chaloupecky szerint ez a lépés Szt. Lászlónak Nyitra iránt érzett személyes vonzalmából fakadt (Ch. uo.). Nem valószínű.
