Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 287 fennmaradt. így beszél róla Anonymus is. A településben tehát megmaradt a kontinuitás, s a város hamarosan összeszedte magát, amit temploma mellett bizonyít az is, hogy polgárai a tatárjáráskor meg is védték. (Középkori építményeire ld. Nitra. Dejiny a umenie nitrianskeho zámku. Trnava 1933. 61—98. 1.) A Nyitra folyó és a Radosnya patak közti vidék. Attrak 1156-ban plébánia. Borosán. 1113 „de suburbanis Borscan". Böfalva. Középkori neve Bő, melynek szlovák nyelvi alakjáról : Behince, Melieh J. (i. m. 361. 1.) mutatta ki, hogy a X—XI. században kellett keletkeznie. Helbény. Először 1328-ban fordul elő (MTA. Bossányi-es. lt. nr. 50.), de az itt talált éremlelet, mely Szt. Istvántól Gézáig terjedő pénzeket foglal magában, bizonyítja, hogy korai település volt. (Eisner i. m. 264. 1.) Levna. A zobori apátság birtoka, de az 1113-i oklevélből nem tudjuk eldönteni, népes-e vagy puszta. Nadlány. 1113-ban említik először. Később az Apponyiak kapták meg. (App. I. 119. 1.) Nemcsic 1156-ban plébánia, neve is mutatja, hogy igen korai német teleppel van dolgunk. Onor. 1113-ban szerepel először mint a zobori monostor birtokának szomszédja. Rippény. Már 1156-ban plébánia. Szolcsánka. 1113-ban fordul elő Onorral együtt, később a Berencs nemzetség birtoka volt. (HO. VIII. 45. 1., Szp. 807., Dl. 29.658.) Sissó. 1113-ban Levna szomszédja. Vásárd. 1156-ban plébánia. 1343-ban a Vásárdiak osztozásakor is előfordul a Szt. Bertalan tiszteletére épült plébánia. (Dl. 3573.) A Nyitra és a Vág közti vidék. Báb. Első előfordulása 1156-ban, amikor a plébániák közt említik. 1261-ben a király mint a tatárjárás óta néptelen földet adományozza el (App. I. 4. 1.). Majd 1268-ban Kuné nagyszombati bíró kapta meg másik részét. (U. o. 9. 1.) Bus. 1113-ban „villa Bus". Elpusztult. (Fekvésére Id. gm. 14. térkép.) 1272-ben még szerepel. Csápor. 1156-ban, mint plébánia említtetik. Himelán. 1113-ban „villa Kimelan" Magyarsóktól délre feküdt. (Tévedett Tagányi, amikor Sókkal azonosította [Fejérpataky : i. m. 67. 1.] ; Strázsó volt Sók, és tőle délre feküdt Himelán. így szerepel Sók az 1379-i határjárásban [App. I. 201. 1.] és 1436-ban [Ghyczy-cs. lt.]. Ekkor az Ohaji nemeseké volt.) Királyi 1113-ban „villa Crali". Mocsonok. Szláv nevével „villa Mussenic" már 1113-ban szerepel a zobori konvent birtokai között. Északi végét alkotta azon szláv szigetnek, melynek végpontjai a pozsonyi Galánta és Tornóe voltak. Pöstyén. (Elpusztult falu. Magyarsók felett feküdt !) 1113-ban „villa que vocatur Piscan" mint Hetmény szomszédja szerepel. A XV. században a Koloni nemesek birtoka volt. (Ta. 1424.) Szintén része annak a szláv szigetnek, mely Tornóc körül feküdt. Üreg. 1113-ban „Erig" néven szerepel. A XIV. században a nyitrai püspök elcserélte Pásztóért. (Vagner, 392. 1. ; nevére v. ö. Melich i. m. 363. 1.)