Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

288 FÜGEDI EBICH A Vág völgyében : Bajmócska. 1113-ban „villa Boencza". Farkasd. 1113-ban „villa Forças" a zobori konvent birtoka. (Nevére ld. Melich i. m. 363. 1.) Galgócot már Anonymus is a honfoglaláskor bevett várak közt említi, tehát nagyobb központnak kellett lennie. Archeológiai szempontból mellette szól a honfoglaláskori sírlelet. Oklevélben először 1113-ban fordul elő. Hetmény 1113-ban Chethmich néven a zobori apátság birtoka, melyet később az Apponyiak vettek meg. (App. I. 97. 1., ëmil. 87. 1.) Kaplat. 1113-ban „de locuplot, in ea sunt due insule in aqua Vvac, que sancti Ipoliti sunt. In eadem villa media pars terre est Ipoliti, media pars castellensium". Később, 1330-ban a zobori monostor birtokát nemesek vették meg. (Dl. 3656.) Negyed. 1113-ban „villa Niget". Neve nem szláv (Ch. 271. 1.), hanem magyar (Melich i. m. 363. 1.). Ravaszd. 1113-ban „rauzt" (nevére ld. Melich i. m. 363. 1.). ήππlauer Harasztnak olvassa és Galgóctól délre helyezi (6mil. 23. 1.). Az oklevélből nem lehet kiigazodni, mert ez a leghomályosabb része. Haraszt mellett szól, hogy Sempte mellett említ a Monográfia (155. 1.) egy Szent Haraszt nevű templomot. Ez azonban a XIV. századból való. A kérdést ma még nem tudjuk megoldani. Sellye. A pannonhalmi monostor ősi birtoka, melyet a XI. században nyert el s amelynek lakossága vegyesen magyar és szláv volt (ÁUO. Y. 132. 1., PRT. I. 628. 1.). Az 1138. évi hamis oklevélben szereplő „Sepulcra Paganorum" valóban létezett (ëmil. 86. 1.). De az már nem állapítható meg, vájjon magyarok vagy más pogányok sírjai voltak-e ? Chaloupecky szerint székelyek sírjai voltak (Ch. 88.1.), de ez nem biztos, mert a későbbi források erről semmit sem tudnak. Sempte. Valószínűleg már a szláv korban vár volt. Honfoglalás előtti eredetére mutat, hogy később várispánság székhelye lett. Sopornya. Szintén a szláv szigethez tartozik, 1251-ben tűnik fel először. Tornác. Először 1113-ban „villa Durmuze" néven, 1248-ban pedig mint nemesek birtoka szerepel (App. I. 3. 1.). A Galánta— Mocsonok szláv sziget déli végpontja. Vecse. 1113-ban „villa Vveza". "Később az Apponyiak birtokává lett. Vörösvár. Mint „villa bin" fordul elő, 1275-ben mint „terra Been" Edeuch birtokában (Szp. 1024. és gmil. 78. 1.). Valószínűéig a tatárjárás alatt pusztult el. 1294-ben Vörös Ábrahám adja el Edeuthbiny néven Aha comesnek (App. I. 23. 1. és ëmil. u. o.). Nevét Vörös Ábrahámról nyerte (Ëmil. u. o.). Vogyerád, Medenc, Maniga, Krakován, Osztró, Trebeta, Bori szintén a zobori monostor 1113-i oklevelében fordulnak elő először. A Vág völgyének a X. században való megszállását igazolja a Dumbó pataknév átvétele (Smil. 332. 1., App. I. 92. 1.), amely névben az eltűnt szláv orrhang megtartása a X. sz. vége előtti időre mutat. (Kniezsa, Szent István Emlékkönyv II. 372. 1.) A politikai és egyházi szervezet. Amikor Szent István megszervezte a magyar királyságot, az országban szerte fekvő hatalmas királyi birtokait