Századok – 1938
Tárca - Istványi Géza: XIII. századi feljegyzés IV. Bélának 1246-ban a tatárokhoz küldött követségéről - 270
270 SZEMLE kelésének. Innen a cél : görög—szláv szellemtörténetet kutatni, ami tehát az egyháztörténettel szorosan összefügg. A célkitűzés mindenesetre tiszteletreméltó, akkor is, ha valaki történetesen másként látná a keleti fejlődés lényegét, s másként Kelet-Európa tartalmát és kiterjedését. A magunk rezéről mindenesetre irigyeljük a németeket, akik egy bármennyire is fontos, számukra tulajdonképen mégis másodlagos jelentőségű kérdést ekkora apparátussal tudnak megközelíteni. Elekes Lajos. Tárca. XIII. századi följegyzés IV. Bélának 1246-ban a tatárokhoz küldött követségéről. A nyugateurópai levéltárak és kézirattárak anyagának magyar szempontból való rendszeres átkutatása még csaknem teljességgel hiányzik. Pedig, hogy milyen értékes magyar anyag lappanghat ezekben, eléggé mutatják az itt-ott véletlenül előkerülő adatok. Magunk is egészen véletlenül akadtunk az alább ismertetendő értékes kis följegyzésre. A luxemburgi állami könyvtár (Bibliothèque Nationale de Luxembourg) 110. sz. (régi szám : 22) kódexében található egy rövid részlet ezzel a címmel : „Quot Bela rex Hungarorum velut dominus papa nuntios ad Thartaros direxit ?" Maga a kódex,1 melyben a bennünket érdeklő kis forrás helyet foglal, 190 pergamen-levélen X. és XIII.—XIV. századbeli kéziratokat tartalmaz. A XVIII. században fűzték össze az északfranciaországi orvali apátság könyvtárában, mint a fedőlapján levő megjegyzés mutatja. Szintén a XVIII. századból származó bőrkötésén a ,,Liber de mirabilibus mundi et alia M. SS." címet viseli. Az elején középkori és ókori tanítómesék, parabolák vannak, a vége felé — és ezek a XIII—XIV. századi kéziratok — történelmi művek. Ezek között szerepel a fol. 187Ra—Rb-n a mi szövegrészletünk, Piano del Carpini ismert tatár krónikája után, mintegy annak függeléke gyanánt. Utána egy névtelentől származó eddig még kiadatlan hún történet következik (fol. 187Eb —190R a ). Mindhárom följegyzés egyugyanazon kéztől származik éspedig a XIII. sz. végéről, vagy a XIV. sz. elejéről.2 Lássuk mármost a szöveget : Quot Bela rex Hungarorum velut dominus papa nuntios ad Thartaros direxit ? Anno dominice incarnationis M°. CC°. XL VI 0. Bela rex Hungarie audiens nuntios domini pape sibi per omnia manifestantes vitám et 1 A kódex részletes leírását Id. N. van Werveke : Catalogue descriptif des manuscrits de la Bibliothèque de Luxembourg (Luxembourg, 1894), 239. s köv. 1. 2 Van Werveke a XIV. sz. elejéről, Alfons Hilka a XIII. sz. végéről valónak tartja. (A. Hilka [hrsg.]: História Septem sapientium. Heidelberg, 1913. VII. 1.)
