Századok – 1938
Szemle - Fanjani; Amintore: Cattolicesimo e protestantesimo nella formazione storica del capitalismo. Ism.: Wellman Imre 244
244 SZEMLE szemben. Indokolatlan az az eljárás, hogy a művek címleírásában magyar szerzők keresztneveit a szövegnek megfelelő magyar, vagy francia alakjukból mindig németre fordítja. A magyar keresztnév zárójelben sem szerepel s a névmutatóból is hiányzik. Bizonyára nem magyarellenes célzatból történt így, de mégis túlságos alkalmazkodás a kiadvány német célokat szolgáló, német használatra szánt szerkezetéhez. Épp a tájékozatlan külföldi joggal gondolhatná ennek alapján, hogy ezekről a kérdésekről még magyarul is csak németek írtak. Ugyancsak indokolatlan és egyúttal a tudományos használhatóságot is csökkenti az is, hogy R. a helységmutatóban, ha a helységnek német neve is van, csak ezt közli. A könyvészetben hemzsegnek a magyar helységnevek, mint például Pozsony, Újbánya, Szepesolaszi, Körmöcbánya, Besztercebánya, a mutatóban azonban ezek hiányzanak s helyettük csak Pressburgot, Königsberget, Wallendorfot, Kremnitzet, Neusohlt találjuk. Aki tehát nem tudja, hogy Újbányát németül Königsbergnek hívták, az a mutató alapján nem találja meg az Újbányára vonatkozóan közölt három mű címét. Kimaradtak a helységmutatóból a címekben többször is előforduló magyar megyenevek is, bizonyára a németesítés keresztiilvihetetlen volta miatt. További hiányosság, hogy nem szerepelnek egyetlen mutatóban sem a címben szoreplő tulajdonnevek. Pedig több olyan művet is felsorol a könyv, amely már címében is Ernst Linderrel. vagy Buchholtz Györgygyei, grádeczi Stánsith-Horváth Gergellyel stb. foglalkozik. De nézzük végül magát a címanyagot. R. azt írja, hogy bár anyagát 1931 végén lezárta, azért a fontosabb műveket felvette 1933 közepéig. Miért hiányzik akkor pl. Mályusz Elemér sokkal előbb megjelent könyve Turóc megye kialakulásáról, amikor Bráz cikke „Német telepítvények Turóczban" a Felvidéki Híradó 1905-ös évfolyamából szerepel a könyvben ? Nem találjuk meg pl. Domanovszky Sándor könyvét sem a szepesi városok árumegállapító jogáról, viszont Király János „A pozsonyi nagy-dunai vám- ós révjog története" című művének címét közli. Hiányzik a nép- és honismeret terén oly sokat tett Frölich Dávidról szóló irodalom is. Olyan hiányok ezek, amelyek megingatják az ember bizalmát a könyvvel szemben. Kétségtelen a szerző részéről a derék szándék s a legnagyobb szorgalom, de sajnálnunk kell, hogy nem kérte ki a mű kinyomatása előtt a szakemberek bíráló tanácsait ; így kevés fáradsággal segíthetett volna a hiányokon. Asztalos 3Iiklós. Fnnfarii, Amintore : Cattolicesimo e protestantesimo nolla forinazione storica ilol capitalisme. (Biblioteca dell'Unione Cattolica per le Scienze Sociali, 3.) Milano 1934. „Vita e pensiero." 8° VIII, 159 1. Több mint harminc esztendeje már, hogy Max Weber megírta „Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus" c. új távlatokat nyitó tanulmányát, a materialista történetszemléletnek ezt a geniális cáfolatát, mely a legelvontabb szellemi tényezők hatását mutatta ki a történeti fejlődésnek éppen az anyagi oldalán. A nagyhírű munka súlyára, mindmáig eleven hatóerejére jellemző, hogy azt az angol tudományosság negyedszázaddal megjelenése után is érdemesnek tartotta a maga nyelvén közelebb hozni a brit olvasóközönséghez s a londoni kiadáshoz (1930) nem kisebb ember írt előszót, mint Tawney, az angol gazdaságtörténetírás egyik vezető egyénisége. S jellemző az a tudományos visszhang is, amely Weber könyve nyomán támadt. Három évtized alatt szinte egész könyvtárrá nőtt a kapitalista szellemet és annak eredetét kutató irodalom, egyik állásfoglalás a másikat érte nemcsak német, de angol és francia
