Századok – 1938
Szemle - Réz; Heinrich: Bibliographie der deutschen Volkskunde in den Karpathenländern. Ism.: Asztalos Miklós 243
TÖRTÉNETI IRODALOM 243 csaknem minden tanszék mellett alkalmat ad az elmélyedő studiumra. E. könyvének utolsó része terjedelemben csaknem felér az előbbi néggyel ; ez utolsó időszakot kilencven esztendő távlatában is szinte a jelenkorhoz tartozónak érezzük, az itt felmerült problémák oly közeli kapcsolatban állanak a mai tanulmányi renddel. Az itt bőségesen közölt adatok a tapasztalatoknak olyan tömegét foglalják össze, amelyeknek ismerete a jogi kar jelenlegi hel yzetének megértéséhez, értékeléséhez és a kívánatosnak látszó reformok helyes keresztülviteléhez okvetlenül szükséges és azokat nagyban elősegítheti. E. könyvéért tehát a kar legaktuálisabb problémái iránt érdeklődő tudománypolitikus éppoly hálával tartozik, mint a magyar művelődéstörténelem. Párdányi Miklós. Szemle. Réz, Heinrich : Bibliographie der deutschen Volkskunde in den Karpathenländern. (Beiträge zur sudetendeutschen Volkskunde. XVIII. Bd. 2. Heft.) Reichenberg, 1934. 8» XI, 154, (2) 1. R, szorgalmas j munkása a középeurópai németséggel kapcsolatos könyvészet nek. Már egy másik, hasonló tárgyú könyvészete (Bibliographie zur Volkskunde der Donauschwaben, 1935.) is. jelent meg most ismertetendő összeállításán kívül. A sorozatnak, amelyben a mű megjelent, kezdetben „Beiträge zur deutsch-böhmischen Volkskunde" volt a címe, s bizonnyal a politikai változások jele, hogy utóbb ez a cím „Beiträge zur sudetendeutschen Volkskunde" lett. Ε címek ellenére a sorozatban megjelenő művek érintik a történelmi Magyarország területeit is : az V. kötet 2. füzete P. Graszl tollából a bánsági „cseh-német" települések történetével foglalkozott, s most R. könyvészete kiterjeszkedik az egész történelmi Felvidékre, sőt Galíciára is. Saját szavai szerint a következő hót német „nyelvsziget" összességét érti kárpáti németség alatt : 1. Pozsony környéke, 2. Körmöcbánya vidéke, 3. a Szepesség, 4. az úgynevezett kárpáti orosz vidék, 5. a felsőmagyarországi szórványtelepek, 6. a bielitz-bialai nyelvsziget, 7. Galícia nyelvszigetei. Az összes németséget ezen a hét területen 200.000 körüli lélekszámra becsüli. A hét nyelvszigetből öt esvén a magyar állam egykori területére, a könyvészet közelről érdekel minket is. Annál is inkább, mert a szerző 1757 címet gyűjtött össze, ami már mennyiségnek is tekintélyes. A címeket öt szakcsoportba osztja. Általános csoport : történeti, településtörténeti, nép- és honismereti, általános néprajzi, statisztikai, nemzetiségkérdési, valamint a nép- és hazakutatással foglalkozók személyére vonatkozó irodalom. A második csoport a legkevesebb anyagú, s „Volksund Stammesart. Familienkunde" címet visel. A gazdag harmadik csoport a népnyelv ós népköltészet irodalmát sorolja fel. A negyedik a néphit és népszokás anyagát gyűjti össze. Az ötödik csoportban találjuk meg a tárgyi néprajzra vonatkozó irodalom felsorolását. Háromféle mutatót találunk a könyvben : a helynevek, a szerzők és a tárgyi csoportok s azok alosztályai szerint. Kétségtelen, hogy ez a rendszerességre való törekvés megkönnyíti az anyagban való eligazodást, mégis több kifogást kell emelnünk az egész könyvészettel 16*
