Századok – 1938

Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A hazai céhrendszer bomlásáról 167

182 UNGÁR LÁSZLÓ „Pesti Iparosifjúság Egyesületét", amely 9 pontban összefoglalta a munkásság általános követeléseit. Ε követeléseket Glembay szövegezte és írta alá a legényekből alakított bizottság tagjaival együtt. Felkereste a munkásokat szállásaikon, s miután a szakmabeli bizottságokat megalakította, úgy nyilatkozott, hogy a minisztériumban követeléseiknek érvényt fog szerezni. A bizottságokkal folytonos érintkezést tartott fenn és a teendőkről majd mindennap éjfélen túl tartó üléseken tárgyalt. Hogy a várható költségekre fedezet legyen, minden legénytől havonta egy húszast kért. A mesterek rossz szemmel nézték Glembay izgatását. „Ezen közbátorságra nézve veszedelmes tanárt", aki „a mesterlegényeket folyvást ingerli, és arra izgat, miszerint mestereiken oly követeléseket tegyenek, melyek teljesítése a hely és idő körülményei által lehetetlenek", a minisztérium figyelmébe ajánlották. Az esztergályoscéh mesterei ezen „inkompetens bujtogatót, másoknak is oktató példájára, méltólag megbüntetni" kérik. Glembay törekvése oda irányult, hogy a munkáskövetelések egységesen, a munkaadók befolyásától mentesen nyilvánulhassanak meg és oly esetben, amikor a legények és mesterek megegyezésre jutottak, mint például a kovács-szakmában, rávette a legényeket, hogy a mesterekkel történt megállapodás ellenére újabb folyamodással a minisztériumhoz forduljanak. Az iparosifjúság elnöki címét viselő Glembay arra törekszik, hogy a legényeket és inasokat tévútra vigye, panaszolják a kovácsmesterek.1 Az iparosifjúság mozgalma nem volt helyi, pesti jelenség. Az erdélyi céhek legényei nevében a kolozsváriak pesti mintára megalakították a „Kolozsvári Iparosifjúság Egyesületét" és a Kolozsvárra május végére egybehívott erdélyi karoktól és rendektől körülbelül 600 nyerges-, tímár-, csizmadia-, szűcs-, németszabó-, kalapos-, szappanos-, asztalos-, szíjártó-, cipész-, lakatos-, és kovácslegény nevében kérték a mesterek zárt számának megszüntetését, a remekelésnél vegyes mester-és legénybizottság működését, az iparosok szabad letelepedését, szabad műhelyválasztást, szabad egyezkedés útján megállapított béreket, hasonlókép a munkaidő megállapítását, a vándorlási kényszer megszüntetését, az inasok szakszerű oktatását, vasárnapi továbbképző iskolát, iparműkiállítást, kontárok munkaszabadságát. Kérelmük egy 1 Uo. F. I. Κ. M. Egyveleges iratok 1848. 13. sz. A lakatosmesterek és építőmesterek véleménye. A pesti építőmesterek a legények kérelmét a külföldön megismert eszméknek tulajdonították, amelyeket most itthon erővel akarnak terjeszteni.