Századok – 1938

Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A hazai céhrendszer bomlásáról 167

A HAZAI CÉHRENDSZER BOMLÁSÁRÓL 183 bizottság elé került, amelynek nevében gróf Thoroczkay Miklós előterjesztésüket elfogadásra ajánlotta. Az erdélyi főkormányzó, gróf Teleki József, a kolozsvári országgyűlés által kinevezett unio-bizottmány elnöke, az iparossegédek kérelmét Klauzálhoz terjesztette.1 Eközben a pesti céhek legényei, mint már említettük, külön-külön gyűléseket tartva, kívánságaikat áprilisban és májusban benyújtották a miniszterhez. Nem soroljuk itt fel minden egyes céh legényeinek kérelmét, hanem az általános kérelmek összefoglalására szorítkozunk. A céhek fenntartását alig egy-két kivétellel mind kívánták. Egyedül a szűcslegények kérték, „hogy az eddigi gonosz céhrendszer tökéletesen megszüntet tessék". Mindnyájan kívánták a remekelés és a különféle céhtaksák megszüntetését, a kórházi ápolásra fizetett díjak saját kezelésbe való vételét, nyilvános céhgyűlést, a munkaidő csökkentését, amint az már Bécsben és Németországban évek óta szokásos. A felmondási idő megállapítását, vagy azonnali felmondás esetén legalább kétheti bér kifizetését, a bérfizetés napjának szombati napra tételét ; ez eddig vasárnap történt, a mesterek szerint, hogy korhelységre ne szolgáljon, valójában azért, hogy a legény hétközben ne hagyja el a műhelyt. A női munkaerő tilalmazását, jobb szállást, pince- vagy padlásszobák tilalmazását, vasár- és ünnepnapi munkaszünet megtartását. Általában a bánásmód megváltoztatását, a tegezés eltörlését. Az inastartás korlátozását, mert a mesterek nagy munka idején nem alkalmaznak több legényt, hanem inasokkal dolgoztatnak. Az olyan legények, akik a mester asztalánál étkeznek, jó és bőséges ellátást kapjanak. Munkásfelvételkor a magyar munkások előnyben részesüljenek az idegenekkel szemben. A tabakos céh legényei a kötelező misehallgatás eltörlését kérték. A munkások véleménye teljes nyíltsággal jutott kifejezésre ott, ahol egyedül vitathatták meg ügyes-bajos dolgaikat. Azok a legények, akik mestereikkel együtt tanácskoztak, nem mertek semmiféle kéréssel előállni. A szitás-, selyem- és keztyűscéh legényei, valamint a könyvkereskedősegédek, kékfestők mestereikkel együtt tanácskozva kívánságaikat barátságos úton egyenlítették ki.2 A legények folyamodását a minisztérium május elején azzal a meghagyással küldte át a városhoz, hogy azokat az 1 O. L., F. I. K. M. Egyveleges iratok 1848. 30. sz. A minisztérium a kérelmet a céhrendszer újabb rendezéséig félretette. (Augusztus végén.) 2 Uo. Iparosztály 1848. 1/14., 1/24.