Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 15 szántó és rét s a hozzákapcsolódó legeltetési, faizási stb. jog. Ε mezőségi tartozékokat talán, valamelyik vagyonosabb parasztgazda tartja árendában, vagy kisorsolják azt a falu között.1 Az ilyen háztalan, elhagyott telek valóban nem áll egyébből, mint ,,mezőség"-ből. Jól illik rá a „puszta telek" neve, mely meg is honosodott, de lehet nevezni „mezei telek"-nek is, amiként 1492-ben a gyakorlatot valószínűen nem ismerő káptalani kiküldött nevezte is. így érthető, hogy az oklevélben a „mezei" telkek előtt minden faluban a „populosa" s a „deserta edificia habens" telkek állanak. Ezzel a megállapítással a „sessio campestralis"-t megfosztottuk minden olyan rejtélyes tartalomtól, mely a mai tanyarendszer középkori eredetét sejtethetné vagy legalább is már akkor a maihoz hasonló paraszt kistanyára utalna.2 Ugyanakkor azonban egy másik kérdéshez érkeztünk, mely település- és társadalomtörténetünk szempontjából nem kevésbbé mélyreható jelentőségű : a mohácselőtti magyar parasztfalvak nagy pusztásodásának, a magyar paraszti községek szinte megdöbbentő arányú megritkulásának a kérdéséhez. Olyan jelenségről van szó, mely történetírásunkban eddig nem részesült figyelemben,3

hiszen minden hasonló jelenséget csak a törökség magyarországi hódításaihoz szoktunk fűzni. Olyan korról van pedig szó, amikor a törökség a magyar földön még nem vetette meg a lábát s amely már messze esik a tatárjárás pusztító s a településre is végzetes hatású Dl. 38466.). — Magyarnyelvű urbáriumokban ,,puszták"-at írnak. Pl. ,,Αζ η. város faluiban sok puszták vadnak, az mely puszták után való földeket kik bírjanak, nem tudja az n. község". (Corp. Stat. Mun. [= Kolosvári S. és Óvári Κ. : A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Budapest 1890] II. 2. 241. 1.). 1652-ben is „puszták" t. i.: sessiók (O* L. UC. 24—80.). 1 A kanizsai uradalomhoz tartozó Becskehely oppidumban az, aki deserta telek földjét szántja, holdjától 2 dénárt tartozik fizetni. 1519. (?) (Dl. 37007). Ez a gyakoribb eset. A kisorsolásra példa : „desertorum locorum, que vocantur Telek, agros arabiles coloni per sortem divisoriam singulis annis inter se parciuntur". 1521. (Zichy-oklt. XII. 345. 1.) 2 Az elmondottakhoz még csak annyit fűzünk, bogy a Rozgonyi-javakról szóló említett káptalani jelentésben a makovicai várhoz tartozó Stoffurka ,,desolata"-nak van jelezve s a faluban 2 „sessio deserta edificia habens" és 60 „sessio campestralis" szerepel. A „sessio eampestralis" kifejtett magyarázata után érthető, hogy a 62 telekből álló falu a 60 „sessio eampestralis" dacára is egészében „desolata". 3 A jelenséget e folyóirat hasábjain (1933, 206. 1.) egy bírálat keretében röviden már érintettem. Egyidejűleg Sinkovics István is rámutatott : A magyar nagybirtok élete a XV. század elején (Budapest, 1933) 57. 1.