Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

16 SZABÓ ISTVÁN. éveitől. Ezt a közbeeső három évszázadot valahogy úgy volt szokás tekinteni, mint az itt-ott talán hullámvölgyekkel, helyi és időleges visszaesésekkel szaggatott, de mégis egyenes emelkedésnek, a falu és város fokozatos felduzzadásának s így a magyarság kiegyensúlyozott gyarapodásának a korát. * A „sessio campestralis"-hoz idézett példák is kifejezésre juttatják már, hogy a XV. században az üres, elhagyott jobbágy telkeknek valóságos rendszerével állunk szemben. A számadatokat is figyelemre méltatva, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy e számokban méreteire és következményeire egyaránt nagy horderejű jelenség tárul elénk. Ε jelenségre, a mohácselőtti parasztközségek e nagy megfogyatkozására időbelileg egységesen átfogó adatsorokat természetesen nem hozhatunk fel, de azt a különböző korból és helyről származó szórványos adatok is képesek érzékeltetni. A XV. század folyamáról az alábbi csoportosításban közöljük a rendelkezésünkre álló adatokat :L Az összes _ „ Lakott Lakatlan telkeknek Délvidék. telek telek' h?n

J '»"a lakatlan 1424. Temes m. (Vejtek és más 11 helység)3

510 153 23 1 A felsorolásban természetesen nem mindig „intégra" falvak, hanem ,,portio"-k is szerepelnek, de ez az összeredmény szempontjából közömbös. Hasonlóképen nem voltunk tekintettel arra, hogy a források egész-, fél- vagy negyedtelkekről szólnak-e ; nem a birtok terjedelmét, hanem az embert, a telkeken ülő jobbágycsaládok egységeit keressük. 2 Ε számokban az épülettel és épület nélkül-álló elhagyott telkeket, ha az oklevelekben külön vannak is csoportosítva, egybefoglaltuk. Az épület nélkül álló telkek mögött egyébként általában nem lehet valami elemi pusztítást vagy nagy időmúlást keresni. A kis jobbágy-, sőt nemesi házak is kezdetleges, rendszerint fából épült házacskák, kunyhószerű építmények voltak. Pl. : „duas sessiones nobilitares . . . unam earundem très domos ligneas habentem, aliam vero edificio carentem" . . . a pozsonymegyei Szász-on 1502-ben (Dl. 21903) ; 1295: „quinque domuncula, quin pocius tuguria" (Ivnauz : Mon. eccl. Strig. II. 370—371. 1.). Éppen ezért könnyű volt szétszedni és elhordani : „potencialiter venientes, domos septem jobagionum suorum penitus asportassent . . . necnon loca ipsarum domorum perarari fecissent" ... 1358. (Anj. okit. VII. 297—298. 1.); 1407-ből Kring idézi 77 jobbágynak házaival együtt való elhurcolását (Századok 1935, 404. 1.); 1461-ben egy falunak mindenestől való erőszakos átköltöztetéséről hallunk (Teleki J. : A Hunyadiak kora XI. Pest 1853, 12—17. 1.). Az 1495. évi 22. articulus megtiltotta, hogy az elköltöző jobbágy házait és más földbeépített dolgait elvigye. "3

Zichy-oklt. VIII. 150—152. 1.