Századok – 1938

Szemle - Téglás J. Béla: A magyar úrbérrendezés problémáiból. Ism.: Farkas László 120

120 SZEMLE lag kifogástalanul oldotta meg. A Geheimes Staatsarchivban és a berlini Stadtarchivban gyűjtött anyagát a korszak ipar- és kereskedelemtörténetére vonatkozó forráspublikációk és az idevágó hatalmas irodalom eredményeinek figyelembevételével egy vázlatos hosszmetszetben és egy részletekbe menő keresztmetszetben rendezi el. Előadásának elméleti alapjait a merkantilista nemzetgazdaság rendszerének sombarti tételei szolgáltatják. Ügyes kézzel vázolja elénk, miként emelkedik ki a kis középkori kereskedőtelepböl és az újkoreleji fejedelmi rezidenciából a merkantilizmus politikai és közgazdasági ideáinak az abszolutista uralkodók által történt egyre következetesebb és tökéletesebb érvényesítése eredményeként a XVII -XVIII. sz. számottevő manufaktura-városa. A harmincéves háborúban tönkrement Berlin-Cölln ikerváros tüneményes emelkedésének első lépcsőit Frigyes Vilmos, a nagy választó építi meg. Politikájának centralizálásával együttjár a fővárosnak népes közigazgatási, kulturális és gazdasági központtá emelése, ami viszont az igények növekedésével a luxuscikkeket előállító manufaktúrák felvirágzását vonja maga után. Másfelől világossá lesz az uralkodó előtt, hogy a hatalom az alattvalók számában és gazdagságában rejlik s ezzel megindid a vallási üldözöttek, hollandusok, franciák, zsidók befogadása, akik mindmegannyian az új berlini gazdasági élet hordozói lesznek. Más oldalról újabb hatalmas lökést kap a város gazdasága a katonakirály, I. Frigyes Vilmos alatt. Berlin óriási garnizonná lesz, de egyben az állandó tömeghadsereg egynemű tömegszükségleteit fedező textil- és fegyveripar nagy centrumává is. A korakapitalista fejlődés csúcspontjára Nagy Frigyes emeli a várost. Az ő gazdaságpolitikája nem egyoldalú többé, ő a merkantilizmus valamennyi elvének érvényt igyekszik szerezni és a városfejlesztésében teljes tudatossággal jár el. A luxus- és a hadiipar mellett a legkülönbözőbb manufaktúrák egész tömegének teremt életlehetőséget ; az ipari differenciálódás célját szolgálja egy újabb nagyarányú külföldi iparostelepítés, amely azonban nem vallási menekülteket, hanem kiváló specialista mesterembereket hoz Berlinbe. De Frigyes gazdaságpolitikája nem merül ki az iparpártolásban, ki akarja aknázni a gazdagság másik nagy forrását, a külkereskedelmet is. Bankot állít fel, hajócsatornát épít, Hamburg helyett Stettinbe irányítja Berlin áruforgalmát és egy tengerhajózási társaság alapításával a berlinieket közvetlen részeseivé teszi a tengerentúli kereskedelemnek. Ezzel megkezdődik a város kontinentális gazdasági szerepe, melyet a következő korszakban a gazdasági liberalizmus és a géptechnika lendít tovább. A berlini gazdasági élet e másfélszázados fejlődésének alapos felkészültséggel és szaktudással készített rajza az eddigi irodalom kiegészítésekónt értékes tájékoztatásokkal szolgálhat mindazoknak, akik a szóbanlévő korszak ipar- és kereskedelemtörténeti kérdéseivel foglalkoznak. Berlász Jenő. Téglás J. Béla : A magyar úrbérrendezés problémáiból. (A szegedi m. kir. áll. Baross Gábor gimnázium értesítője, 1936—37. 19—35. 1.) Ε „tanulmányrészlet" dunántúli megyei ós bécsi levéltári anyag alapján azokat az akadályokat tárgyalja, melyek Mária Terézia korában az úrbérrendezés megvalósítása elé tornyosultak. A parasztság félreértette a jóindulatot s túlsókat akart, a földesurak viszont keményen védték ősi jogaikat és kiváltságaikat. A két érdekeltség közül T. az utóbbit tartja erélyesebbnek. A bonyolult helyzet tisztázására a királynő 1766 máj. 15-én az ország nagyjait értekezletre hívta össze Pozsonyban. Az itt elhangzott vélemények szerint legelső