Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 11 ismeri. Az uradalomban 262 lakott és 308 elhagyott üres telket számoltak össze.1 A magyar mezőgazdaság történetének írója a fenti 1492. évi oklevélben szereplő ,,campestralis" jobbágytelkekben olyan „mezőségi" telkeket vélt felismerni, „melyek mezőségen (campus) feküdtek s melyeknek lakosai — mint látszik — túlnyomólag állattenyésztéssel foglalkoztak".2 Wenzel szeme előtt, mikor magyarázatát felállította, minden bizonnyal az alföldi síkságot ma beterítő kis paraszttanyák jelentek meg, de képzelete ezektől gyökértelenül elszakadva, olyan jobbágy telekre gondolt, melynek gazdája a külsőmezőbeli ,,tartozék"-on, az ,,appertinenciá"-n építette fel házát s így ehhez a „belsőség"-ből semmi se esvén, önmagában jobbágytelket, sessiót alkotott. Külön egységet tehát, melyet a falu összeségében éppen úgy jobbágytelekként tartanak számon, mint ugyanabban a faluban tartozékaival a szokásos rendes belső fundusra épült házat. Ha ez a magyarázat helyt áll, a magyar tanyarendszer kezdeteit körülbelül három évszázaddal kell korábbra tennünk, mint a tanyatörténet kutatói eddig tették. Mondanunk sem kell azonban, hogy e három évszázadnak a tanyákról, a tanyai jobbágy telkekről nem volna szabad hallgatnia. Pedig a tanyakezdetek adatai a XVIII. századon túl valóban nem nyúlnak. A XVI—XVII. században ugyan nagy alföldi mezővárosainkban, főként ezeknek zálogolt vagy vásárolt pusztáin bizonyos ,,szállás"-ok tűntek fel,3 de ezek a közösség földjén vagy egy-egy nagyobb gazda téli legelőjén összevert alkalmi pásztortákolmányok voltak, melyek a kérdéses legelődarabot ,,sessió"-vá vagy — ha városról van szó — polgári fundussá nem emelték. A pásztorolt jószág gazdájának 1 O. L. Dl. 19963. 2 Wenzel G. : Magyarország mezőgazdaságénak története (Budapest 1887) 266. 1. A fenti káptalani jelentés adatait a 260—262. és 267—268. l.-on közli. Wenzel a „sessio campestralis"-hoz a szóbanforgó 1492. évi oklevelen kívül még 3 adatot idéz (266. 1.), de helytelenül. Az egyik idézett helyen ugyanis „terras campeMres usuales arabiles, feneta, silvas" szerepel (Zichy-oklt. III. 66. 1.), a másik helyen „in campo elara luce" talált ló elviteléről (Károlyi-okit. I. 172. 1.), a harmadik helyen ,,campus Chwettka Mezeje"-ről történik említés (Fejér : Codex diplomaticus X/7. 208. 1.). Nyilvánvaló, hogy az idézett helyeken egyszerűen „mező"-ről, művelés alatt álló „föld"-ről van szó és nem mezőségi jobbágytelekről! Magunk az 1492. évi oklevelen kívül egyetlen esetben, a sopronmegyei Geresden 1469-ben bukkantunk „sessio campestralis"-ra : „una sessione quartali campestri". (Sopronmegyei okit. II. 456. 1.) 3 Ezt említi az 1514 : 14 tc.